JiKri

elmerül a kérdés, hogy a szenvedés csupán egy szó,
vagy tényleg létezik? Amennyiben nem pusztán egy
szó, akkor itt a szónak nincs jelentősége, hiszen csak az
intenzív fájdalom van jelen. Mi az, ami fáj? Egy kép, tapasztalat
vagy valami, ami volt, de már nincs. Ha megvan, örömnek
nevezzük, ha nincs, akkor fájdalomnak. A fájdalom és a
bánat tehát kapcsolódik valamihez. Ez a valami lehet-e egyszerűen
a szavak szintje, vagy pedig valóban létező dolog?
A félelem önmagában nem létezik, csak valamivel - egyénnel,
eseménnvel vae;v érzéssel - kaocsolatban. Most már teljesen
tudatában vagyunk a szenvedésnek. Vajon ez a szenvedés
független tőlünk, és csak megfigyelőként észleljük, vagy
pedig valóban mi szenvedünk?