JiKri

együk fel, hogy eddig még sohasem olvastunk vallási
vagy pszichológiai könyvet, úgy kell meghatároznunk
az élet értelmét és fontosságát. Hogyan kezdenénk
hozzá? Tételezzük fel, hogy nincsenek mesterek, vallási szervezetek,
nincs Buddha, Krisztus, ezért mindent az elején kell
kezdeni. Hogyan fognánk hozzá? Először is meg kellene érteni
a gondolkodás folyamatát, nem pedig önmagunkat és
gondolatainkat a jövőbe vetítve olyan istent teremteni, aki
megfelel elvárásainknak. Ugye ez túl gyerekes volna? Először
tehát meg kell érteni a gondolkodás folyamatát. Ez az
egyetlen módja valami új felfedezésének.
Amikor azt állítjuk, hogy a tanulás vagy megismerés akadály,
hátráltató tényező, ez nem műszaki ismeretekre vonatkozik
- hogyan kell autót vezemi vagy egy gépet használni -,
és az ismeretekből származó hatékonyságra sem érvényes.
Teljesen másra kell gondolnunk: a kreatív boldogság érzését
nem lehet tudással vagy tanulással megszerezni. Kreatívnak
lenni a szó legnemesebb értelmében azt jelenti, hogy minden
pillanatban szabadulnunk kell a múlttól, mivel az folyamatosan
beárnyékolja a jelent. Ragaszkodni információhoz, mások
tapasztalataihoz vagy kinyilatkozásaihoz bármennyire nagyszerű
is - hiába próbáljuk ehhez igazítani cselekedeteinket -,
nem egyéb, mint ismeret. Saját magunkra kell hagyatkoznunk,
ha valami újat akarunk felfedezni. Olyan utazásra keli
indulni, amelyet teljesen megfosztottunk az ismeretektől, mivel
ismerten és hiten keresztül nagyon könnyű tapasztalatokat
szerezni. Ezek a tapasztalatok azonban csak az önkivetítés
termékei, ilyenformán teljesen hamisak és valószerűtlenek.