JiKri

tudatosság olyan elmeállapot, amely mindent magában
foglal - varjak repülését az égbolton, virágzó fákat,
házak előtt ülő színes ruhájú embereket -, tehát nagyon
kiterjedt figyelmet igényel, feltételezi a szemlélődést, figyelést,
a falevél, fatörzs, a lombkorona formájának tudatosulását.
A mindenre kiterjedő tudatosságból fakadó cselekvés
a saját lét teljességének tudatosítását is jelenti. Az elme
korlátozott, beszűkült és középszerű lesz, ha részleges, széttördelt
vagy töredékkapacitásra, illetve az abból nyert tapasztalatokra
épít. Aki tudatosan éli meg saját létezésének
teljességét, a tudatosságon keresztül érti meg minden érzését
és gondolatát, sohasem korlátozza azokat, hagyja, hogy virágozzék
minden gondolat és érzés. Mindez teljes mértékben
különbözik attól a cselekvéstől vagy összpontosítástól, amely
pusztán képességektől függ, éppen ezért korlátozott.
Figyelmet, és nem összpontosítást igényel, ha egy gondolatot
vagy érzést virágozni engedünk. A gondolat virágzásán
azt értem, hogy szabadságot kell adni neki: lássuk, mi történik,
mi zajlik le gondolatainkban és érzéseinkben. Bárminek,
ami virágzik, szüksége van szabadságra, fényre, és nem lehet
korlátozni. Nem lehet értékelni, nem lehet kijelenteni, hogy
ez jó, az pedig rossz; ezt meg kell tenni, azt pedig nem. Ezekkel
korlátozzuk a gondolat virágzását. A gondolat pedig csak
ebben a tudatosságban képes virágozni. Amennyiben tehát
nagyon mélyen belemegyünk, beláthatjuk, hogy a gondolat
virágzása a gondolat végét jelenti.