JiKri

udjuk-e, mi a vallás? Nincs benne az egyházi énekekben,
nem azonos a púja szertartással, nem bádog istenek
és kőszobrok imádata, nincs ott a templomokban és
katedrálisokban, nem olvasható a Bibliában vagy a Gitában,
nincs benne a számtalanszor ismételt szent névben vagy bármelyik
babonában. Ezeknek semmi közük a valláshoz.
A vallás a jóság érzése, olyan áradó szeretet, mint egy folyó,
élő és örökké mozgásban van. Abban az állapotban meglátjuk,
hogy eljön a pillanat, amikor már nincs szükség további
keresésre. Ennek a keresésnek a vége valami teljesen másnak
a kezdetét jelenti. Isten, az igazság és a jó érzés keresése
nem azonos a jóság és alázat gyakorlásával, hanem olyan valaminek
a kutatása, amely felülemelkedik az elme felfedezésein
és trükkjein. Ez azt jelenti, hogy érezni fogunk valamit,
benne élünk, vele létezünk - ez az igazi vallás. Ezt viszont
csak akkor valósíthatjuk meg, ha elhagyjuk a magunknak
ásott medencét, és belevetjük magunkat az élet hömpölygő
folyamába. Az élet ezután lenyűgöző módon fog óvni bennünket,
így magunkra már nem kell vigyáznunk. Az élet magával
sodor, mivel részévé válunk. Nem lesz probléma a biztonsággal,
azzal sem kell törődni, mit mondanak vagy nem
mondanak az emberek. Ez az élet szépsége.