Szamosháti szótár [A-F] - MEK

98
bodza ~ (-ál, -ája) fn. 'holunder'. L. földibodza,
bodzafa — fn. 'holunderbaum'.
bodzafapuska ~ fn. 'durranó játékszer'. Xr. Ali egy
kilyukasztott bodzafacsőből, melynek egyik végébe egy nyéllel
csepűgolyóbist préselnek s mögötte egy másik csepűgolyó
előre tolásával a csőben levő levegőt addig szorítják
összébb-összébb, míg a cső végében levő golyó nagy durranással
kilövődik.
Bodzás ~ hn. (Szamosbecs).
Bodzásdiilló' Bodzázsdüllöi) hn. (Lázári).
Bodzáshát ~ hn. (Nagypalád).
bodzaturó bodzaturóu fn. Sz. Ugy jár:, mini akineg
bodzaturóu van a seggi:be (= folyton ide-odajár). Jelentése
ismeretlen. V. ö. NySz. borzaturó.
bodzavirág ~ fn. 1. 'holunderblüte'. 2. 'bodzavirágzás'.
Nr. Bod'zavirágon n»m' jóu tyúkot ültek.ni, mer é-hull a csirkébe,
mint a bod'za virága :
hoil/.ax iráqthca bodzavirákté fn. 'szárított bodzavirágból
főzött thea". Xr. Köhögés ellen közönséges orvosság.
bog bag (-ot, -ja) fn. 'csomó, göb'(a kötelén). Uly tedd
a ké:vél, hogy a bayja légyé fe:jiill. L. ágbog.
bogár ~ (bogárt, bogárok, bogárja v. bogara) fn. 1. 'káfer'.
2. 'méh' (Botpalád). Eresztett a bogara. II. Bogár ökörnév.
K. Eszem a szép szemed, de bogár (Nd.) (= fekete).
Km. Aki bo-gár utánn imdül, szár:ba lép (= ostoba tanácsadóra
ne hallgass). L. cserebogár, kőrisbogár, szarbogár,
százlábú bogár.
bogarászik ~ (-ok v. -om, -öl) tn. i. 'apróságokkal
bíbelődve, ide-oda járva tölti az időt'. L. elbogarászik.
bogárhátú bogárhátú mn. 'padlás nélküli, szalmafedelü'
(ház).
bogározik ~, bogárzik (bogározok v. -om, -ozöl; -ózunk,
-osztok, -óznak; bogárosztam, bogárzott) tn. i. 1. 'szaladgál,
szökdécsel' (pl. gulya, csorda). Szárasz kóuróu virágzik.
A vén asszom bogárzik (Nd.). 2. 'szertecsatangol, szétoszlik'.
Ez'előiitt a jw ugy bogárzot :, mint a marha, a marha meg
ugy összebújt, mint a ju\
bogárzik 1. bogározik.
bogas 1. ágasbogas.
boglár ~ (-1, -ja) 'sokporzós, fehérszirmú, ezüstös
levelű kerti virág'.
boglya bogja, búgja (Józsefháza) (-éd, -ája) fn. '10—12
bukóból álló kúpalakú (széna- v. lóhere) rakás'.
boglyafenék bogjajenek fn. 'a boglya alá terített szalmav.
rözseréteg'. Hoszk haza a bogjafeneke:ket.
boglyakemenee bogjakemence fn. 'agyagból épített boglyaalakú
sütőkemence'.