Szamosháti szótár [A-F] - MEK

231
évéllem 'mit mir' ; émbennem 'in mir' stb. Sz. Kv vagyok, é
vagyok, az égig látok: (hencegő embert jellemző szólás).
Mé nem- szépem beszéli az emberrel, hanem holy hál ki- v a g y ok
é vagyok, az é • g i g látok: (= hetvenkedve). L.
engem.
Endre ~ (-ét) fn. 'férfi személynév'.
ének ének (-et, -e) fn. 'egyházi ének, vallásos ének'. Sz.
E-téveszletted az ének hang:ját (= elhibáztad a dolgot). O'jg.
hosszú :, mint a szenliványi ének : (előadásról, meséről). A
tetves ember éneke (a III. zsoltár tréfás elnevezése : „Óh, mely
sokan vannak, Akik háborgatnak Engemet, én Istenem !")
énekel énekéi (-elek, -esz) ts i. 'singen'. K. Ne -
énekéi :
má ! (mondják, ha a gyermek hangosan, elnyújtott hangon
sír). Sz. Énekel a még a fija temeté:sinn (= túléli a fiát). L.
elénekel.
énekes koldus énekes kóudus fn. 'olyan koldus, aki vallásos
énekek éneklésével koldul',
énekszó énekszóu fn. 'gesang'.
enged enged (-ek, -él) ts. i. 1. 'menni hagy, ereszt, bocsát'.
Eng eggy elek csak engemet o'da. — tn. i. 2. 'olvad'. Mán
en-gedetl e kicsit a jöül ja.gya. Sz. Nem' enged a negyvenynyóudz.bull
(= nem tágít, makacsul ellentáll). Erygeggyen a
jőüd a pör:nak (= engedjen egyik ember a másiknak). L. el- r
fel-, ki-, megenged.
engedelem engedelem (-elmet, -élme, -élmivel) fn. 1. 'engedély,
erlaubnis'. Hogy mertél oda menni az én engedélmem
néküll ? 2. 'bocsánat'. Vá'tik kérte az engedelmet. Mán c>ygeiélmet
kérek, ha valamit vétettem gazduram:nak. — Kész- az
et]gede:lem, Gywri 'A. 'engedelmesség, szelídség'. O'jg, vaty le,
múzsám, mint az erygedelem (Nd.).
engedelmes engedelmes (-enn) mn. 1. 'szófogadó, gehorsam'.
2. 'meleg, langyos'. Ng-, mos má engedelmesebb időij van
ide : be (= be van fűtve).
engedetlen n., 1. szófogadatlan.
engem, engemet engem, engemet sz. nm. 'mich'.
ennek előtte ennek előijtle hsz. 'ezelőtt, régen'. Asz- szokták
mondani ennek előijtte a régi ore:gek, hogy min-de víznek a
maga árkába kél jói:ni.
enni-innivaló enni-innyavalóu fn. 'étel és ital'.
ennivaló ennivulóu (-1, -ja) I. mn. 'ehető, evésre alkalmas'.
2. fn. 'étel, élelmiszer'.
ennyi ~ (-1, -je, -inn) nm. iso viel'.
ennyire ~ hsz. 1. 'ilyen messze, ilyen távolra'. 2. 'ilyen
nagyra, ilyen sokra'.
ennyiszer ennyiszer hsz. 'ily sokszor, ennyi ízben'.
eny enny (-et) fn. 'az ny betű egyik neve'. L. nyö.
ény 1. íny.