Szamosháti szótár [A-F] - MEK

219
eióudalazik vataho.vá. Mos- jöttél e'lőü, mán ówdalmzol
é- fe-le?
eloldik elóudik tn. i. 'eloldódik, elbomlik' (pl. bog). Áj.'
meg:, mer ekóudott a kötele a Csengőümek.
elolt elóut ts. i. 1. 'verlöschen, auslöschen. 2. 'lecsillapít
(szomját, éhét)'. 3. 'virág leszakított ágát elülteti'. Ekóutom
eszt a máj.vát, hákha mekfo:gon. Sz. Ekóutom a ggérlyá:jál
(= megölöm).
elolvad elolvad tn. i. 'schmelzen, zerschmelzen' (hó, zsír).
elolvas elolvas, elövas ts. i. 1. 'átolvas, végig olvas (könyvet)'.
2. 'elszámlál'. Mire tizenötig elolvastam, ik mán a-lutt:
elordít elórdit ts. i. Sz. Elördittya magát (= ordít egyet).
elorozol elorozol ts. i. 'elcseneget, ellopogat'. Ami kkcsije
vóut, aszk is elorozölták tükle.
elosont elossant tn. i. 'észrevétlenül eltűnik, hirtelen
elfut, eloson'. Hum a fiju ? Hál má ekossanlolt ? Ekossantoll
a kert a:latl.
eloszlat ujo:góu. 2. 'haza, vissza ;
ide'. Hóu-napra várom elöi) ü:köt. Gyertek elöi), jérnyok. —
III. ik. heran-, her-, herbei-, vor-'. Sz. Se' eleje, se- hatujjú
(= formátlan, se füle, se farka). Elejit veszi (— megelőzi,
csirájában megakadályozza). Lcszettem: én e-lejit-utó u-
/át: (— az egészet). L. kézelő, rézelő, Gátelcji, szügyelö,
legeleje.
élő élői) mn. 'enni való, élelemre való'. Nmpi í'lőü kényere
sincs: Sz. Elöi) Isten ! (felkiáltás). Mkjé rempelés tett az: ott,
éd ö i) I st e n ! L. eleven 1.
előad elöiiád ts. i. 'hergeben'. Sz. Elöiiaggya magát (= előfordul,
történik).