Szamosháti szótár [A-F] - MEK

módszert oly sikerrel alkalmazta nálunk MELICH JÁNOS
„Szláv jövevényszavaink" című alapvető, nagy munkájában.
Ily szempontból érdekes pl., hogy a galuska neve a
Szamosháton haluska, csiitörtök-é csütörtök, szerdá-é szereda,
nem kalitka, hanem kalicka, nem cseresnye, hanem cseresznye.
Ámde a szókincs egy-egy része vidékenként más tekintetben
is változik. A Szamosháton pl. a sütőkemencét fűtik, a Székelyföldön
hevítik. Szatmárban a táblán elnyújtott tészta neve :
„egy szál tészta", a Székelyföldön a lapitón siritelt tészta :
„egy levél tészta". Tokány a Szamosháton : 'puliszka', Erdélyben
: 'aprított hús borsosán, burgonyával elkészítve'. A
Szamosháton a gabona a 'rozs'-ot jelenti, a népnyelvben oly
soknevü tengeri vagy kukorica neve nálunk málé, a burgonyáé
kolompér. A Szamosháton a tűzvész neve tüz, a Székelyföldön
égés. A magvaváló szilva a Szamosháton szárazmagú.
— Élénk világot derít egy ilyen természetű népnyelvi
szótár a köznyelv kialakulására, a köznyelv és népnyelv
kölcsönhatására, a kettőnek egymáshoz való viszonyára is.
Eddigi népnyelvi szógyűjtéseink nem adtak feleletet arra a
kérdésre, hogy közmagyar szavaink közül melyek élnek a
nép ajkán is, melyek nem. Szótáramban igyekeztem a szamosháti
népnyelvre vonatkozólag ezt is tisztázni. Érdekes pl.,
hogy a szamosháti népnyelvben számos igazán közönséges
köznyelvi szó nem él. A nekik megfelelő fogalmat részben
körülírással, részben más rokonértelmű szóval fejezik ki.
így pl. elég közönséges szók : ekkora, akkora, mekkora. A
moldvai csángóknál is följegyeztem őket. A Szamosháton
egyik sem él, hanem azt mondják helyettük : ijen nagy, ojan
nagy, mijén nagy. Nem használják nálunk a kalász szót sem,
azt mondják helyette : /('/' (fő), buzajü, gabonajü, árpafü stb.
A nép nem használja nálunk az aszály szót sem, azt mondja
helyette: szárazság. Nevel helyett azt mondja: kacag; dob
helyett lök, hajit; bocsát helyett ereszt; mindnyájan helyett
mind, mindenn; mindnyájunkat helyett mindönket (mindötöket
) ; év helyett esztendő ; kötény helyett kötő ; ketté helyett
kétfelé (pl. kétfelé hasit) ; kétannyi, háromannyi helyett kéccerannyi,
háromszorannyi; ily, oly helyett csak ijen, ojan (de
tárgyesetük : ijet, ojal) ; gurit, gurul helyett hömbörit, hömbörög,
hömbörödik ; rejt helyett csak dug stb.
Népnyelvi szógyűjtéseink alig voltak tekintettel arra,
hogy valamely közmagyar szó a népnyelvben megvan ugyan,
de más jelentésben, vagy más jelentésben is. Szótáramban
különös gondot fordítok a szókinccsel társult képzetkincsre.
E célból az egyes szavaknak a szamosháti nyelvjárásban élő
összes jelentéseit fölsorolom. Igen jellemző lehet, hogy a
szó köznyelvi jelentései közül mi van meg és mi hiányzik a
népnyelvben, és hogy minő új jelentéseket fejlesztett, minő