Szamosháti szótár [A-F] - MEK

263
Feketevíz Feketeviz pataknév (Garbolc, Szárazberek,
Egri).
Fekete vízhát Feketeviszhát hn. (Garbolc).
feketít 1. befeketít.
fekszik ~ (fekszek, V. fekszem, fekszel, fekütt, feküdne,
feküggyön, feküdni, fekve) tn. i. 1. 'liegen, sich legén'. 2. 'megrekedve
áll'. Vaty kék nap, kék éccaka is it fekütt a: viz a
kérk ajfánn: 3. 'tűz, süt'. Na-gyonn oda fekszik a: nap. Sz.
(iyermekéigyat fekszik (= gyermekszülésben fekszik). Avval
kél:, avval fekszik: (= éjjel-nappal azzal foglalkozik). Km.
Kinek holy teccik, uly fekszik: (= ki mint veti ágyát, úgy
alussza álmát). L. kifekszik, lefekszik, megfekszik, nekifekszik,
odafekszik.
fekt- ~ (fektémbe, fektédbe, fektébe v. fektibe ; feklembüll,
fektedbüll, fektébüll v. fektibüll stb.) fn. 'fekvés'. Mán elolvasta
vaty hat könyvet it fektem:be. Még az óudalam is mekfájült
feklem:be.
felitel — (-ek, -el) ts. i. 'legén'. Hanyol fektetik, nyers
hassál döfölik (= a kenyérdagasztás találós meséje). L. lefektet.
feküdözik ~ (-ök, -ol) tn. i. 'le-lefekszik, hol felkél, hol
lefekszik'. Má lennap se vóut; jóul, min'dék csak feküdözött:
Valami változásának ke len:ni, mé mg' mék csak
fcküdözött:.
1. fel fn. I. föl.
2. fel fél hsz. 'hinauf, herauf, hinan, empor'.
1. fél ~ (felet, fele, felit) fn. 1. 'hálfte'. Felit é'viszi
akku szerint, felit akku néküll (tolvaj felesről), a) személyragos,
jelzői használatban. Aki épusztittya a három hollóul,
fele kiráiséigát, szép- eladón jányál annak aggyá. A zab' még
a fele magol se atla: meg (= az elvetett mag felét). 2. 'halb'.
Evilt elg fél kenyc:rel, ha nem töb.bel. 3. 'egy párnak egyike'.
Csirpa egy vér a fél örcá:ja. Sz. Jóu félbe van (= be van rúgva).
A fék fogamra se elég: (= nagyon kevésj. Ennek fele se
tréfa: (= ez már nem tréfa, nem lehet figyelmen kívül
hagyni). L. ajtófél, éjfél, küllőfél, másfél, oldaliéi, ősz-félen,
tavasz-félen, útfél.
2. fél fél (-ek, -sz ; -ne, fejjen) tn. i. 'fürchten, beíürchten,
sorgen' (-tói, -tői). Sz. Uty félt:, hogy a furujugba izs bebüit
vóuna: Uty (élek tükle, mint az é'gőij lüsztüll: Inná: a duléra:,
ne' fejjen I ü l: l e, csak ad'nának ne.ki (= nyugodt
lehet felőle). Ne' fejjen t ül: l e, jehajitta a még vaty
kettőéinek a csizsmáját a hászijá:ra (= legyen nyugodt,
eltemet az még vagy két férjet). Ne' f é i s e m ' mit, mái'
kiaggya: ü (= légy nyugodt, ne aggódj). Jóiik féi: (ir. = ne
félj). Jóul' féi:, lékkem, mé mey is eszlek, ha közeleb:
jössz. J ó u l • f é i :, mér meg- is hálsz tülle.