Szamosháti szótár [A-F] - MEK

11
In gy nocsak virágozzék, liánom teremjen is. A házat meszelni
is holdfogytán legjobb, mert akkor nem szaporodik el benne a
pók és egyéb féreg. Érdekes tudni, hogy a latinban is van egy
hasonló értelmű szólás : „Quarta Inna natus", mely e néphit
ösi és elterjedt voltát bizonyítja. Vö. ezzel a szamosháti néphitet
az újholdra és holdtöltére vonatkozólag. — A szamosháti
néphiten és népszokáson alapul a következő két szólás is :
főzik a kapcájat, meg kitették a szűrét (vö. KEKTÉSZ, Szokásmondások
83, 63). —- A vézna, beteges emberre azt mondják
a Szamosháton : Nem sokszor éri meg a kakukszót. A néprajzi
részből megtudjuk, hogy a nép a kakukmadárnak jóstehetséget
tulajdonít, s ha a közelben megszólal, a gyermekek
sokszor megkérdezik tőle : „Kakukk madár, mikor lesz
nyál -
? 1 lány esztendeig élek én?", s utána kíváncsian szám­
lálgatják, hányat szól a kakuk. — A fonó-szövő nők Egriben
ezzel a szólással biztatják egymást munkára : Fonjunk,
inert szol tnixisszal a kismadár, oszt majd nekünk szól; jelentése
: szőjjünk-fonjunk, mert ruhátlanok, rongyosak leszünk'.
A néprajzi háttér felvilágosít bennünket, hogy az a bizonyos
kismadár ;i cinke (parus maior), mely tavasszal azt kiáltozza :
csücsü bé l csücsü bé ! meg azt, hogy : kimp. . .! kimp. . ./,
ez utóbbit pedig az olyan nőknek kiáltozza, akik télen át
lustálkodtak, nem szőttek-fontak, s rongyos ruhájukból
kilátszik a szégyellni valójuk. Mikor a pacsirta rákezdi
énekét a tavaszi égen. azt mondja rá a szamosháti ember :
Szánl a pacsirta. E szólás ismét népi megfigyelésen, a magyar
népnek azon a megfigyelésén alapul, hogy a szántó ember
ökörterelő szavaiban megtalálhatók azok a zenei elemek,
melyekből a pacsirta éneke össze van téve. (Yö. MNy. XXVIII,
114—-5.) A népi állatgvógvászat derít fénvt e szólás eredetére :
Lesütik a csiráját (MNy. XXI, 269).
Nemcsak szólás, hanem szó is van akárhány olyan,
hogy megkívánja a néprajzi magyarázatot. Ilyen szó pl. a
holttetem. Jelentése : 'a test valamely részén támadt érzéketlen,
kemény göb'. A néprajzi magyarázat felvilágosít róla,
hogy a néphit szerint ezt a bajt a holttesttel való foglalkozás,
a holtlest érintése következtében kapja meg az ember, ha
utána mosatlan kézzel eszik. — A rontás-\ó\ sem elég azt
tudni, hogy : 'babonával való értés' és 'babonás megrontó
szer', hanem azt is tudni kell, hogy ilyen rontószert a bűbájoláshoz
értök csinálnak mindenféle ételkeverékből, az átkozott
keveréket valakinek az útjába öntik (ezért ónlés-wk is hívjak),
s ha az illető belelép, a varázsszer megrontja, beteggé,
fekélyessé teszi. - Ilyen babonán, varázslaton alapuló szó
a küldött-patkány 'varázslással űzött patkány'. Hajdanában
ugyanis a Túron a vízimolnárok varázslással a szomszéd
vízimalomba tudták küldeni a vízen a malmukban elszaporo-