Szamosháti szótár [A-F] - MEK

190
gyá ilhunn ál: meg. 2. mn. 'ugyanegy, egyenlő'. Szknefonákfa
eggy: Ety nurom pendülnek: 0- az urává so- sincs
eggy akara:lonn. Nem- jovull: az ecs csep-pet se:, csak eggy
állapodba van: 3. határozatlan névelő. Fé-kaplam ety kövic-.cset,
osz hoz-zá váklam: Aggyal e kis kenye:ret. Sírjál e'y kis
kásába vadóul. Áltál vóum még annak a diszlóunak e kis ár:pát.
Törjél é ki:csil a másiknak is: Várjál ety ki:csit. Nem- ér ety
pipa dohánt: a) Megél evvel a csuporul ety pa:szüjt (= egy
csupor paszulyt). Töntök még evvel a csészével egy vi:ze> ( = egy
csésze vizet). 4. nyomatékosító szó. Tiszta egy víz- lettem:
Csupa ety sár- a nadrá:god. Csúnya egy duzmatt ember ez az
Andi. Huncut/éle ely köjök: még az-is. Édes ely fijam ! Csupa
e y kast- vagyok: Csupa eggy edevl seb- a hada. Ojan ety katona
led belöülde, min 1
egy virákszál: Sz. E t y- kut y a: az a-kar
eggyik:, akar másik: (= mindegy). Nm, ety- kettői),
ke-féld meg a csizmádat sza-poránn, osz mennyünk (= gyorsan,
siess!) Jón két eggy ókor! (= jó két ökör, de nem párja
egymásnak). Hogy vagy ? — Mint aki egy Iával
szánt (= rosszul). Szé-le-hossza eggy: (= kövér, köpcös).
Se- nem ely, se- nem keltöü (= sok). Mondok eygyet,
keklöü lez belöülde (= mondok egy jó ötletet). Zsirfój,
gazda, eggy a ké:ve ! (mondják tréfásan, ha a búzahordók
későn figyelmeztetik a kazalrakót, hogy már tetőzni kellene).
Km. Az akarat nem- eggy a cselekedetdél (= nem elég csak
akarni valamit). Nem-eggy a szöür a selyem.m'd (= mindenkivel
a rangja szerint dlik bánni). L. egy-egy, mindegy,
egyetlen-egy, egyszer-egy.
egyáltalában eggyálajjába hsz. 'teljességgel, épenséggel'.
Nem- akar: az eggyá'tajjába huz:ni.
egyállalánvéggel egyá-tajjávéggél, egyá-talövéggél. hsz. 'teljességgel,
épenséggel'. Asz mán eggyá-tajjáuéggél nem akarnám,
hogy émarag.-gyugk.
egyáilalánvéve eggyálajjávéve hsz. 'teljességgel, épenséggel'.
egyáncvájra eggyáncvájra hsz. 'hamarosan, egykettőre'.
E-gyétek meg a jrüstö:köleygyáncvájra:, osz mmnyünk: (V. ö.
ném. ein-zwei.)
egybajjal egybajjál hsz. 'egyúttal, egyjárást'. L'eveszled
a krzemb' aszt a köledet, osz le- is veszem egybaj:jál. Hevéjje
ki: mán a ku-tyát is egybaj:jál.
egybe ~ hsz. 'rögtön, azonnal'. Egybe Uhu tégy- !
egyéb egyébb (egyebei, egyebe) névm. 'anderer, sonstiger,
sonst . Nr vau' ott e:gyébb egy ronyggos lepedöü.-nél. Egyebet
se tuc: te, csak ocs-máykodni: Sz. Hallottam: én egyebet
is mást- is (= másegyebeket, különbeket).
egyébképen egyépképpenn hsz. 'más tekintetben, máskülönben'.
Egyépképpen nincs- rá pana-.szom, mé jón kezefogásu: