Szamosháti szótár [A-F] - MEK

225
elszakad északad tn. i. 'zerreissen, abreissen'. (intr.) Sz.
Ne- húzd:, mer é-szakad: (= ne túlozz).
elszakaszt északaszt ts. i. 'zerreissen, losreissen' (trans.).
elszalad észalad tn. i. 'elfut',
elszáll észáll tn. i. 'elrepül'.
elszámol észámöl tn. i. 'zahlen'. Hekvenik se tud észámöbni.
elszaporodik észaporodik tn. i. 'sich vermehren'.
clszar eszár ts. i. Sz. Eszarlad a kalapácsnyedet (= eljátszottad
a becsületet).
elszárad észárad tn. i. Sz. Szá-raggyon el a ke.zem, ha
hozzányúltam (eskü). Száraggyon el a ke:ze, aki éllop:ta
(átok).
elszarhász észárhász ts. i. 'haszontalansággal eltölt, eltarisznyáz'.
E'szarhássza az i:dőijt.
elszármalódik észármalóudik tn. i. 'elszármazik, idegenbe
költözik'.
elszaval észaval ts. i. 1. 'vortragen, deklamieren' (verset).
— tn. i. 2. 'sokat beszél, egyre beszél'. Aktul nap- számra é
tudnék szavalni (t. i. a bortól. Óvári).
elszed észéd ts. i. 'egyenkint elvesz'.
elszédül észédüll tn. i. 'elbódul, kóvályog a feje'.
elszegényedik észegényedik tn. i. 'verarmen'.
elszegődik észegöijdik tn. i. 'szolgálatba lép vkihez'.
elszéled észéled tn. i. 'szétszóródik, szétoszlik' (csoport).
clszellent észellent ts. i. Sz. Eszellenti magát (= elfingja
magát).
elszennyez észennyez ts. i. 'elpiszkol, szennyessé tesz
(ruhát)'.
elszennyeződik észennyezöüdik tn. i. 'elpiszkolódik, szenynyessé
lesz (ruha)'.
elszenved észéved ts. i. 'eltűr'. Eszévedi az ember a haszná:ér
(pl. a foghúzást).
elszeret észeret ts. i. 'elcsábít, elhódít'. Mjn-dég a szoknyájánn
ül, fél, hogy észerelik tüble.
elszí észli ts. i. 'szivogatással elfüstöl'. Esziitam ety
pipa do-hánt. K. Eszijja ez a naty hideg a mar:hát (= lesoványitja).
Nem- tojik a tyúk ebbe a hideg:be; a hideg észijja a
to:jást (= kifejlését meggátolja).
elszokat észokat ts. i. 'elkapat, elkényeztet'. An-nál löb'
baja lesz vele az annyának, ha észokaUtya.
elszokik észokik tn. i. 1. 'másfelé szokik, idegenhez szokik'.
Eszokolt az annyádull. 2. 'vminek a gyakorlásából kitanul'.
E-szoktál te mán az ijem munkádull.
elszomorít eszomorii ts. i. 'betrüben'.
elszomorodik ('szomorodik tn. i. 'traurig werden'.
Csüry Itálinl : Szamosháti szótúr I. 15