Szamosháti szótár [A-F] - MEK

302
AJIrf so'kaí farak, sok- forgácsot hullat: (=» sok beszédnek sok
az alja). L. gyalu forgács.
forgácsol forgácsot (-ólok, -ösz) ts. i. 'forgácsot hullat,
forgácsot csinál'. Né- vág ez a féksze, csak för-gársöl :
forgás forgás (-t, -a) fn. 'a szántóföld végen az a kis
terület, melyen az eke szántás közben megfordul'. Addik
hozzá ne fogfalok a szántáshoz, inig a förgétsl le nem kaszájjá:tok.
forgat forgat (-ok, -öl) ts. i. 1. 'gyakran fordít'. JÉ-rám
ne- forgassa a há.tát ! 2. 'körben forogva táncoltat' (leányt
a táncban), .'1. 'lapoz' (könyvet). \. 'pörget' (orsót, botot).
5. 'villánként rendre megfordítgat' (szénarendet szárítás
végett). Megyek a rét-re forgatni : K. Te- is mindég ulg
forgatod a beszé:det, hogy va-lahogg ne- pászoffon a : széni (= úgy
intézed, hogy civakodás a vége). Sz. Jóul v. rosszul förgattya
magát ( jól v. rosszul viseli magát, jól v. rosszul végzi
dolgát). Éh- eszt a jánt- igen áj álom :, mér naggö jóul
f ö r g a t I a m a : g á t , mijóula it la:kik. L. el-, fel-, ki-,
megforgat.
forgatás föryatás (-1, -a) fn. 'takarmány rendeknek
szárítás végett való felfordítgatása'.
forgó forgón (-1, -ja) fn. 1. 'napraforgó*. 2. 'a napraforgó
magja*. Viszek ety kis för.génü a malomiba üt-tetni : 3. 'örvény,
vízforgatag'. \. 'csontok egymásba kapcsolódása a testben,
kül. a combcsonté a csípőcsontha", l'ty- fái_ a csipöijm itt a
fargonba !
forgolódás förgolóudás (-1, -a) In. 'izgés-mozgás, ideoda
forgás*.
forgolódik förgolóudik (-ok, -öl) tn. i. 'ide-oda forog,
sürög-forog".
forgós forgóm mn. 'olyan (jószág), melynek forgócsontja
csípőben kificamodott s járás közben pattog'. För-góus ez a
temen. Vö. pattogós csipejű.
forgószél förgóuszél fn. 'wirbelwind' II. Korgószél 'gúnynév'.
(Óvári). Sz. Úgy- jöm-megyem :, mini a förgóuszrl .
(= dühösen jár le s fel).
forhaudhan förhandba hsz. 'készletben, tartalékban'.
N in-esc förhandba e kizs dohá-.nyod?
forint ~, jorént (-ot, forinylya) fn. 'guldcn*. Km. Aki
a krái-cárt nem becsülli, a forintot nem- érdemli: Krái-eárbul
lessz a fo:rinl (= ha gyakran megtakarítasz egy-egy krajcárt,
forint lesz belőle). Jobb- a siirii garas, mint a ritka fo-.rint
(= jobb a kicsiny nyereség gyakran, mint a nagy ritkán).
forintos — (-1, -sa) mn. 1. 'forint értékű', (j-da a tisz
forintos csizs:ma ! 2. fn. 'egy forint értékű pénzdarab*. Letettem
a forin.tosl az asz-tára : Ötforintos (= öt forint értékű
bankó).
(orma forma (-át, -ája) fn. 1. form, gestalt". 2. 'minta'.