Szamosháti szótár [A-F] - MEK

aprints, aprils aprincs,
'usgyé ! illaberek !'
apriccs h. i. 1. 'szaladj', isz. 2.
aprít uprit (-ok, -öl) ts. i. 'apróra vág, tör'. Sz. Vam- mit
aprítani a tv.be ( = jómódú). L. bele-, megaprít.
apró aprón (-1, -aja) mn. 'kicsiny' (rendesen olyanról,
amiből sok van). Be -
aprón e: a kolompér ! U-gyam mik lut
csinálni avval a sok aprón pújával!
apröhojlorján upróuböitörjáng fn. 'Agrimonia Knpatoria
L.' Nr. Theának főzve köhögés ellen isszák.
apródonként aprémdoykénl hsz. 'apránkint, lassankint'.
aprólék apróulék (-ol, -ja) fn. 'töltött káposzta közé.
aprított hús és káposzta'.
aprómarha apróumárha
neve'.
fn. 'a házi szárnyasok gyűjtő­
aprópénz aprón péz. fn. kisértékü pénz, váltópénz'. Sz.
Ki'fizették ap-róupézét: (= röviden elbántak vele).
aprós apróus (-t) mn. 'kissé apró'. Ap-róus vóud biz az
a mádé.
aprósáq apróuság (-ol) fn. 'gyerekek'.
Aprósor Apróusór hn. (Garbolc).
aprószeiníi szilva apróuszemü
korai szilva'.
szilva fn. 'nyári sZilva-faj,
aprószentek apróiiszenlek fn. 'die unschuldigen kindlein'.
K. Le-jeküttck mán az apróuszentek ? (= a gyermekek).
aprószösz apróuszösz
szövetnek, zsáknak).
fn. 'rövidszálú, alja szösz' (durvább
aprótojás apróutojás fn. 'feltűnően kicsi tyúktojás'. Nr.
Ha a tyúk aprótojást tojik, az nem hoz szerencsét a
házra. Az ilyen tojást keresztül kell dobni a háztetőn, hogy
a szerencsétlenségei elkerüljük.
apróviráo apróuvirág fn. 'kerti viola'.
1. ár ~* (árt, -ak, -a) fn. 'preis'. Meg ittam öt- krajcár
ára pá'jinkát. Sz. E'mehetünk a galambok árá-.vát (— zsebretehet
j ük a kudarcot). Ennek meg-adod az á:rát (= ezért bűnhődni
fogsz). Másad beszél Bodóu:né, mikor a bor árát ké:rik
(= a neki kellemetlen tárgyról el akarja téríteni a figyelmet).
2. ár ~ (árat, -ak, -ja) fn. 'subula, pfriemen'.
árad ~
elárad.
(árait) tn. i. 'medrében növekszik (folyó)'. L.
arany ~ (-at, -ok, -nya) fn. 1. 'gold'. 2. 'aranyból készült'.
Aram páca (mesében). A-ran tornádba lerakva róuzsáját
(köszöntő versből). K. A-rangom, rubintom, gyémántom
! (= drága kincsem •) Sz. Ojan tiszta ez a bu:za, mjnt
az a-rany. O'já szerencsés :, hogy a kik is uránnak vállik a
kezi:be. Ojg szerencsédé:, hogy az a-rany is kűnek vállik a
kezi-.be. Tiszta az arandull (= nem aranyból van. Mondják,
ha vki azzal dicsekszik, hogy vmely holmija tiszta arany).
45