Szamosháti szótár [A-F] - MEK

308
földindulás föijdindullás fn. 'erdbebcn' (inkább költ.ben).
Vö. földrengés.
földművelő föijdnűivelöij fn. 'ackersmann'.
földönfutó föijdgfulői} fn. 1. 'házát, vagyonát vesztett,
hazátlan'. 2. 'kataszteri mérnök' (tr.).
földrengés föijdreygés fn. 'erdbeben' Nr. Földrengéssel
álmodni : hozzátartozód közeli halálát jelenti.
föléhe felibe hsz. 'föléje'.
főlés föijlés (-t, -e, -it) fn. 'kochen'.
fölös feles mn. 'sok, nagyszámú, nagymennyiségűi'.
Az i-dénn is vóut : fe-lezs zapkeresztye :
fölösen feleseim hsz. 'bőven'. Vóul- még buzd:ja fe-lescnn.
Jutni is vóul : fedesenn :
fölött felelt nu. 'über, auf. Fejé felel kánt mekfördull.
Piros vér.é főijdre csördull. (Nd.)
I'önnen 1. fennen.
förtelmes fertelmes mn. 'rút, ocsmány'.
fős fűs mn. 'fejes'. Füs káposzta. Vö. fejes.
fösvény fösvény mn. 1. 'karg, geizig'. — fn. 2. 'geizhals'.
Sz. Fös-vém, mjnt a péntek (= nagyon fösvény). Km. A fösvén
többet kőül, a rest- löb-bet jár (= a túlságos krajcároskodásra
sokszor ráfizet, valamint a kényelmeskedéssel sokszor
kétszeres munkát szerez magának az ember).
fösvénykedik jösvéykedik (-ek, -él) tn. i. 'geizig sein,
kargen'.
fösvény-péntek fösvém-péntek in. 'fösvény ember',
fösvénység fösvéség (-et, -e) fn. 'geiz'.
föszámadó föiiszámudóu fn. 'fő bojtár, felelős juhászbojtár'.
főszolgabíró föijszóugabiróu ín. 'oberstuhlrichler'.
íőtöl-való-fa fütü-vaiáu-fa (Tisztaberek), füli-vuláu-fa fn.
Tej fa a síron'.
fölt föijlt mn. 'gekocht'. Főül. málé ( gyenge csöveskukorica
megfőzve).
Főút Föijut útnév (Hicse).
Fövenyesgödör Fövenyezsgödör hn. (Lázári).
Fövenykátyó Föveykátyóu hn. (Fgri).
fövés 1. főlés.
fövetlen ~ mn. 'ungekocht'.
főz főiiz (-ök, -ol) ts. i. 1. 'kochen". 2. 'hevít, forral'.
Fe-döij alat nem- szabat föijzni a gyermek firidöüvi.zét. Sz.
A-niit főtisztéi, ed- meg: (= ha megcsináltad a bajt, lássad
a következményeit). Főij-zik a kapeá.jál (mondják tréfásan,
mikor a vendéget hiában marasztják, nem akar ülni). Softfazogba
főtisztek u firidöijvi:zét (= csapodár legényről, vagy
olyan leányról mondják, akinek sok kérője van). Sajónál
föijzöij {— fösvény). Km. Aki kicsit föijsz, hamar megeszi: