Szamosháti szótár [A-F] - MEK

8
bélhurok (bélhurut), vénelgyengülés (végelgyengülés), landi és
nyugdi (tandíj, nyugdíj), tüdökutykurutty (tüdöcsúcshurut).
Ámde igen sok új szó nem hatolt még le a szamosháti
népnyelv rétegébe, vagy csak újabban kezdi kiszorítani az
idegen szót. Diákkoromban Szatmáron a rendőr-t konstábernek
hívtuk, de ma már a konstáber kezd háttérbe szorulni.
Nagyapám és a vele egykorú öregek a jegyzőkönyo-et még
prótokolum-nak, a magtár-t grennáriom-m\k, a telk-vl sessiónak,
a mérnök-öt indzsellér-nek hívták. A ráta 'osztozásban
kapott birtokrész' is élt még gyermekkoromban. De ma már
a magtár és mérnök ~ mérnek kiszorította a grennáriom-ol
és indzsellér-t; a sessió-t se emlegeti senki. Azonban az emelet-et
még ma is kontignáció-nak, az emeletes ház-i\l kontignácíós
ház-nak hívják az idősebbek. A kórház ~ körház mellett
az espotáj is él, a szerződés mellett még ma is gyakori a kontrektus,
kivált az idősebbek beszédében. A házbér neve ma is
általánosan luizlaksa, a számla ma is kontó, és nemcsak
hitelbe, hanem kontóra is vásárolnak nálunk az emberek.
A gyógyszertár, gyógyszerész ma is patika, palikáros. A levélboríték
szó helyett is a kóperta van általános használatban.
A tüdövész neve pedig szárazköhögés, vagy gyakrabban
heptika ; tüdővészes a. m. heptikás. Az óra ingája a Szamosháton
sétálója. Az okiratot nem lemásolják, hanem lepáriálják.
A kényelmes szót nálunk ma sem használják, azt
mondják helyette : komótos. Vonalzó és vonala: ma is lénia,
léniáz.
A köznyelv és népnyelv viszonyában jellemző pl. az igék
ikességének állapota a népnyelvben. A Szamosháton pl., noha
az ikes ragozás régi szabályossága megbomlott, az ikesség a
jelentő mód egyes 3. személyében terjedőben van. Az -ász,
-z képzős igék a Szamosháton legtöbbnyire ikesek, pl, lengedezik,
hídászik, vadászik, bogarászik, egerészik, gombázik, tallózik,
bolorkázik, kamatozik, ordítozik, borozik, pájinkázik,
harangozik stb. Úgy látszik, az ikesség az át nemható jelentés
irányában van terjedőben. Viszont az átható jelentés területén
fogyóban van. A Szamosháton pl. az eszik igének van
eszén megfelelője a tárgyasság jelölésére. (Pl. Ha te meg nem
tartasz, \ Megeszen a farkas.) Már a társalgási nyelvben is
hallható : Megesz bennünket a farkas. Hány 'werfen, schleudern',
de hányik 'speien, brechen', s viszont ez is iktelen
az ilyen használatban : Kihány valami ételt. Horgászik
'horgászással mulat' ikes, de kihargász (pl. egy darab húst
az ételből) iktelen. Lékászik 'csavarog, lopja a napot' ikes,
de ellékász (egy csomó időt) iktelen.
Szótáramban a szavakkal együtt közlöm azoknak hangtani
és alaktani sajátságait. Nyelvtörténeti szempontból
fontos tudni pl., hogy a nyel, fen, ken, nyög, lel, vet, szed, ad.