Szamosháti szótár [A-F] - MEK

257
a kimondott árból'. Eiygeggyé valamit a: árá.bül, ne: legyem
má ojg: fás.
ín-ina ~ (-át, -ája) fn. 'gidrcs-gödrös út feltöltésére való
rőzse' Gencs). (Ném. jaschine.)
fáskál fáskáll (-ok, -sz) ts. i 'heccel, ösztökél'. Mindek
fáskálla a felesé:ge.
fáskamra fáskamora In. 'tűzifa tartó szín'.
Fáskor! Fáskéri hn. (Kisszekeres).
fáskodik (-ok, -öl) tn. i. 'alkuvásban megköti magát,
nem enged'.
fáskosár ~ fn. kétfűlü vesszőkosár, melyben a tűzifa
áll*.
fásli ~- (-1, -ja) fn. 'pólyakötő szalag',
íásliz ~ (-ok, -öl) ts. i. 'pólyakötő szalaggal beköt
(csecsemőt). L. befásliz.
iá-.-s/.ín fás-szén fn 'fatartó szín'.
fasz