Szamosháti szótár [A-F] - MEK

2 7 2
felliéc stb. 1. ferhéc.
fellielvlieztet féhéihesztet ts. i. 'fölhelyez, fönt elhelyez',
félholt félhóuti (-onn) mn. 'halbtot'.
felhői)ugzik féhóujagzik tn. i. 'felhólyagosodik,hólyagossá
lesz' (pl. égés a testen).
felhígít féhigit ts. i. 'verdünnen'.
felhord féhörd ts. i. 'hinauftragen'.
felhoz fihoz ts. i. 1. 'heraufbringen'. 2. 'előhoz, fölemiit'
(beszéd közben).
felhozódik féhozóudik tn. i. 'fölvetődik, l'ölemlitődik'
(beszéd közben).
felhő n., 1. felleg.
felhörhöl féharbol ts. i. 'hörpögetve megesz'. Erceidbe
flhorböli aszt a kis le:i>et.
felhörpint féhorpint ts. i. 'egy kortyra megiszik'.
felhúz féhuz ts. i. 1. 'mélyben levő tárgyat fölvon'.
Féhuszta a kiidbull a vidrei. 2. 'lábára húz' (csizmát, nadrágot).
3. 'súly fölhúzásával vagy máskép fölcsavar' (pl. órát).
4. 'fölépít'. Hirmár féhuszták aszt a kis há:zat. 5. 'egyenesre
húz' (zsákot).
felhúzgál fihuzgdü
földből).
ts. i. 'fölhúzogat, föltép' (pl. gazt a
felhúzódik féhuzáiidik tn. i. 'sich hinaufziehcn'.
felből /éhül tn. i. 'a hideg földön ülve v. fekve meghűl".
felibe 1. fölébe.
felig ~ hsz. 'bis herauf'. Fél- leheled benne húzni a gn< :
r:tgál
e-gésszé fedig.
félig ~ hsz. 'halb, zur hálfte'.
félig-meddig ~ hsz. 'némileg, bizonyos mértékig'.
Fé'lig-meddig
jélig-med:dig.
mán kk fele áll az ui:tya Az ö:vé e má
felülik ~ tn. i. 'felfér'. Felülik mán a gu.ba. Felülik
a lüz a ház.ba.
felír ts. i. 'aufschreiben'.
felírás felírás fn. 'überschrift'.
fclirkál felírkáll ts. i. 'felirogat'.
felirt ~ ts. i. 'föltép' (szövőszéken a felső réteg fonalat
az alsóról). Addig nenv szühec, mik fé nem irtod a fonadat.
felistenei felistenéi ts. i. Sz. B m, aki felistenélt ére
a világra ! (= aki teremtett).
Félixszeg Féliszszeg hn. (Szárazberek).
feljajgat féjáigat ts. i. 'jajgatással felébreszt'.
feljebb fejjebb hsz. 1. 'magasabbra'. 2. 'magasabb helyen'.
Sz. Még neki ál fej.febb (= még ő áll az erdő felől ; hibás
létére ő panaszkodik).
feljebb-való feffeb-valóij
melv'.
fn. 'felettes, föléje rendelt sze