Szamosháti szótár [A-F] - MEK

188
égerfa égérfa fn. 'alnus glutinosa'. Nr. Az égerfa fiatal
jövését, leveleit a tetves tyúkok hálóhelyére hintik, hogy a
tyúktetvek ráragadjanak, s aztán a tűzben elégetik. — Az
égerfa levele hasznos orvosság a sömörög ellen. A szemje
(= rügye) megtörve és olajjal keverve jó égési sebre.
egérfarkkóró egerlárkóuróu fn. 'achillea millefolium L.'
Nr. Az egérfarkkóró levele óhajjal vagy fonnyadóval keverve
vágott sebre használt orvosság. Virágát köhögés ellen isszák.
egérfészek egerfészek fn. 'mausenest'.
egérfogó egérfogóu fn. 'mausefalle'.
Égerfő Égerjü hn. (Egri).
Egerhát Egerhát hn. (Egri).
Égerbegy Egérhegy hn. (Vámosoroszi).
egérlyuk egerjük fn. 'mauseloch'.
egérszar egérszar fn. 'egérpiszok'.
egérszőrü egérszöürü mn. 'mausefahl' (ló).
égés égés (-t, -e) fn. 'égésfolt, égett seb' (ruhán, testen).
II. Égés hn. (Kisszekeres). L. gyomorégés.
egész egéssz (-et, -enn) mn. I. 'totus, ganz'. így esett ez
az egész nyáTom mirrdélig: Egéz délutánn az oih'nit kerestem:
2. 'ép, teljes'. A ve-res vitéz jelei csoykák vontak:, csak az
estennel szép legényé vóut mind e:géssz. hsz. 3. 'egészen'.
E-gész meg-rőijköny öltem:, mikö láttam, hogy a rétoja megbiilen.
Fel ért: az egéssz a padlásig: Egész meg-nőütlél,
mijóuta nem látta:l