Szamosháti szótár [A-F] - MEK

134
csapócérna csapóucérna fn. 'az ácsok hosszú zsinegje,
melyet cinóberbe mártanak s a gerendára hosszában ráfeszítve
a fürész számára
egyenes vonalat csapnak
vele rajta'.
csapódik 1. becsapódik,
rácsapódik.
csapófa csapóufa fn. 'emelórúd'. Má
jeiállani se bir ez a rossz ö:kor, csa'póufávál
loszogaítyuk idébb-o:dább.
csapol 1. kicsapol.
csápol csápol (-ólok, -ölsz) tn. i. 'csapkod,
ide-oda csap'. Ne' csápojj annyit avval az
ostö.ral, me meyijed a : lú.
csapos ~ mn. 'borostás, tüskés'. Beretvákoz
meg :, me na'gyon csapos a szakáklad.
csapottfaró csapoljam mn. 'beesett farú,
lecsüngő keresztcsontú' (jószág, kül. ló).
csappanós csappanóus, csappinóus mn.
'dombosra töltött' (edény, véka). Uly lőiist:,
hocs csap'panáusonn ájjon :
csappinós 1. csappanós. (p 1
csápsza