Szamosháti szótár [A-F] - MEK

196
pgvvclodik egyeledik, öügyeledik (-ek, -él) tn. i. 'vegyül'.
Nenr'öügyeledek a dóugotog:ba. L. bele-, el-, összeegyveledik.
egyvelgesen egyélgesenn hsz. 'vegyesen, elegyesen, keverten'.
Hummi kizs darállásl adun ne.ki kolompérral egyélgesenn.
Hogy vany, Győr bácsi? [Fel. :| E'gyélgesenn. II ír
jóul, hü' rosszull.
egyvelít egyelit, őügyelit (-ek, -él) ts. i. 'vegyít, kever'.
E'gyeiiccs e kis moslékot a disztóu:nak. L. fel-, összeegyelíl.
éh é (éhemet, éhit, éhei; éhenn) fn. 1. 'éhség, fames,
hunger'. A'lig ette vala.mil, csak eppe, hogy elütöttem az érhemet.
Éhélhóutt. mn. 2. 'éhes'. Ne' kinállazs ma.gad, mer é'hem
maracc : Megenne az é mar:ha, ha tisz'ta sás vóun is : Sz.
Elüti, élveri az éhit (= csillapítja az éhségét). Ugy várják:,
mint az éilyuk a tak.nyol v. nyá:tat (g. = mohón várják).
éhenkórász, éhetjkóurász fn. 'éhen kóborló, dologtalan,
éhező csavargó'. Km. Ha'lász, vadász, madarász mind- éhenkóurász
:(= kevés hasznot hajtó mesterséget űz).
éhes ~ mn. 'hungrig'. K. Éhes a csizsmád (= kifeslett,
lyukas). Sz. O'jan éhes, mjnl a far'kas. Ojan éhes vagyok:,
hogy meg 1
enném : a pat'kóuszeget is : Km. Éhes embernek
ké'nyeré jár az esze (= sovány disznó makkal álmodik). Nr.
fía az ember véletlenül fordítva teszi fejére a kalapot (az
elejét hátra), az annak a jele, hogy éhes.
ehetnék — (ehetném, -nél, -nék, tb. ritka ; csak jelentő
mód jelenben) tn. i. 'esurio'. E'hetném, i'hatnám, asszonygnyám
! (Párbeszédes gyermekjátékból).
ehetném vagyok ehetne vagyok (ehetnél vagy, ehetnék ;
ehetnénk vagyut]k, ehetnétek vatytok, ehetnének; ehetne
vóiüam stb. ; más módban és időben nincs) tn. i. 'éhes vagyok'.
Ém' mán akkö nagyonn ehetne vóutam : (Szerkezetvegyülés :
ehetném x éhes vagyok). V. ö. ihatnék.
éhezik ~ (-ek, -él) tn. i. 'hungern'. Sz. E'gyél :, ne éhez,
mint ot:hunn (tréfás kínálás, mely kétértelmű. Más hanglejtéssel
ejtve u. i. azt jelenti: egyél, ne éhezz, éppen
otthonn). L. eléhez, meg-, ráéhezik.
mint
éhgyomorra éigyomőra hsz. 'reggelizés előtt, éhomra,
üres gyomorba'. Ne edd éigyomőra aszt a szíl.vát, mé beléd
áll a f(óji:ka.
éhhelholt éhélhóutt mn. 'éhezés miatt holt'. Ugy jönnek
ezek hazafeúe, mint az é'helhóutt: (= éhesek),
ehin 1. ehol.
ehitőzik éitöüzik (-ök, -ol) tn. i. 'evés után egy kis ideig
az asztalnál pihen, emészt'. Eitöüzzünk ety ki:csit.
Éhmező Émezöü hn. (Nagypalád).
éhnyál éinyál fn. 'az ember nyála reggelizés előtt'. Nr.
Az éhnyálat gyógyhatásúnak tartják. Apróbb viszketeges
pörsenéseket, horzsolásokat, csizmarontást éhnyállal kennek
13*