Szamosháti szótár [A-F] - MEK

173
divatos ~ mn. 'divatban levő' (pl. ruha).
divatozik ~ (-ok, -öl) tn. i. 'követi a divatot'. Ne'
divatoz :, já-nygm !
doh ~ (-ol, -ja) fn. 1. 'trommel'. 2. 'a szárazmalomban
az a faburkolat, melybe az alsó és felső malomkő be van
fészkelve'. 3. ' a szórómalom azon alkatrésze, melyben a szélhajtó
vitorla forog'. \. 'a cséplőgépnek azon hengeralakú,
verőlécekkel ellátott alkatrésze, mely a beléje eresztett
kalászokból a szemeket kicsépeli'. Farkas Julcsa fellépett
az asztára, Egyenesem beleesett a dobba (Nd.). 5. 'a kemence
ürege*. A kemence dobja. Sz. Ojan a kc:nyér, mini a dob.
(= jól megsült ; ha ütik, püfög). Ha hallasz valamit, nenv
ke mjnygyá dobra ii t: n i (= fűnek-fának hirdetni,
elpletykálni, elhíresztelni). Ugy' megverlek:, mint a kékjeinkéi
dobot: (= alaposan elpáhollak). Km. Dob-bál nemlehel
verebet fog:ni (= terveidet ne kürtöld világgá, mert az
érdekellek meghiúsítják). ,
dobasz ~ mn. 'telt, duzzadó, tömött', üobaz bugyelláris
(= tömött erszény). Km. Kas-los róukánay do-basz a ha.sa
(= aki dolgozik, az jóllakik).
dohhan 1. ledobban.
dohííiiíi dopfiilői) fn. 'hosszú vaslábakon álló, hengeralakú,
bádogból készült kályha',
dohou 1. ver 3.
dohogó dobogáu (-1, -ja) fn. 'emelkedettebb szintű hely
a sík földön, vmely területnek magasabb, dombosabb része'.
A do-bogóujám minik elaszott a sár:ju.
dobol dobol (-ólok, -ölsz) tn. i. 1. 'dobol ver", ts. i. 2.
'dobszóval hirdet'. Az- dobálták :, hogy ik van az ör.vas. 3.
dobolással vagyis a kas vcregetésével átkerget (méhet)'.
A má-sodrájt a kis'sebbik kazsba dobolom : L. általdobol.
Dobonfoka Üoböjoka hn. (Fehérgyarmat).
dobos ~ (-1, -sa) fn. 'tympanista, trommler'. II. Dobos
'családnév' (Mikola).
Dobrébát ~ hn. (Egri).
Dohriheyv — hn. (Sárköz).
Dobróka Dobróuka hn. (Kisar).
dobseagfi dopseggü mn. 'gömbölyű és kemény farú' (nő).
dobszó dopszóu fn. 'trommelschlag'. Sz. A dop-szóu
vigye el a vagyo:nát (átkozódás = árverezzék el).
dohverő dobverői) fn. 'dobütő pálca'.
Dóeiné Dóuciné Sz. Mjmdent a Dóuciné ládájába tárt :
(= rendetlen, semmije sincs a helyén).
dohány ~ (-nt, -nya) fn. 'tabak'. Fajai : királydohány,
muskotály, kapadohány, rózsadohány, szamosháti, hevesi
(Mezögecse) : magyar dohány ( SZŰzdohány), Iralik dohány
(= trafikból vásárolt); laskadohány (=laskákra vagdalt);