Szamosháti szótár [A-F] - MEK

318
íii\Hüilik füvelőüdik tn. i. 'tapad, fűződik'. Hi-jába
rázom :, nem- hull ebbül ki a bál:ha, mjntha o-da lenne, fiivelöüdve
:
füventében füvenlébe, füvenlibe. hsz. 'fű korában, zsenge
állapotában'. Ledült ez a bu.za mék füvenlébe :
íüventeg ~- mn. 'fű állapotbán levő, szárba nem csapott'
(búza). Fü-venteg a bw.zu. (Badaló.)
füves ~- mn. 'fűtől benőtt' (pl. hely).
Füveskert Fiiveskért hn. (Sárközújlak).
fűz —< (-ák, -ol) ts. i. 1. 'reihen' (pl. dohányt, paprikát
stb. zsinegre). 2. 'einschniiren' (pl. szíjat fűz a bakkancsba).
Sz. Bocskörl fűz (= bocskort készít). Husz- krájcárér fűznek
most egg bocs:kört. L. be-, felfűz, űz-fűz.
füzér ~, füzér f-t, -je) fn. 1. 'fonálra, zsinegre fűzött
holmi' (pl. paprika, gomba, dohány). — 2. 'füzérnyi'. Etg
füzér paprika, dohány stb. II. Füzér hn. (Lázár).
Füzes ~ hn. (Ricse).
fűzet ~ (-ek, -él) ts. i. 'készíttet' (bocskort). Menygyek,
a sus-téréi jü-zetek egy bocskort magam:nak.
fűzfa ficja fn. 'weidenbaum'.
fűzfahcrmőnikn ficfahérmóunika fn. 'a fiszhármónium
népetimológiás neve'.
íűzíajövés ficjafövés fn. 'a fűzfa sarjadzása, fiatal veszszeje'.
\r. A köszvényes embernek fűzfajövést kell főzni a
fürdővizébe.
fűzfanadrág ficfanadrág fn. 'vékony nyári nadrág",
fűzfás fiefás fn. 'füzes, fűzfaerdő, füzfás hely". II. Fiefás
hn. (Pusztadaróc).
Fűzkert Füszkért hn. (Vetés).
fűző fűzői) (-1, -je) fn. 'cipőfűző zsinór'.
Ffizöldje Fűzöiiggye hn. (Oköritó).
G.
gahalyíl gabajit (-ok, -öl) ts. i. 'egy lökéssel ráterít'.
A kizs gu-bát a nya-kamba gabajitotlam :
gabalyodik 1. összegabalyodik.
gabőgyál gaböugyáll (-állok, -ász) ts. i. 'ostobaságokat
fecseg, esztelenségeket beszél'. Te-leissza ma:gát osz mjn-défélét
összevissza gaböugyáll:
gabőgyás gabóugyás mn. 'féleszű, bolondos*. (Vö.
NySz. kábolgyás, MTsz. gaborgyás.)
gabona ~ (-át, -ája) fn. 1. 'rozs' ; a) 'maga a növény' ;
b) 'a termése'. 2. 'rozsvetés'. A hóuttestét a gabonába lökte.
(Nd.) Sz. Meg-érd gabonája az Isten:nek (= elaggott, öreg
ember).