Szamosháti szótár [A-F] - MEK

287
ferhée firhéc, félhéc (-cl, -ek, -ve) In. 'a szekérrúdon az
első kerekek előtt (lószekeren a nyújtón a hátulsó kerekek
előtt is) keresztben odaerősített megvasalt fa, mely fellépőül
szolgál s melynek két karjába befogáskor a hámfát akasztják.'
Az alábbi ábrán: 1. ferhéc a ferhécpálcával; 2. ferhécgúzs :
3. rúdága; 4. tengely; 5. juha; 6. nyújtó; 7. ferhéetasli;