Szamosháti szótár [A-F] - MEK

46
Km. Mv eggy úrnak eggy arany ! Köirnyen kilöki, ha: van.
(ir. " nem olyan könnyű pénzt kidobálni). Szakma legény,
ara jány : (= a vőlegény rendesen szegényebb szokott lenni
a menyasszonynál). Az a-rambull is cseppen : él (= megmunkálás
közben mindenből vész el egy kevés). Ki korát]
kél, aranyat léi: ( =hasznos dolog a koránkelés). Nem -
mind
arany, ami fém:lik (= nem mind értékes, ami annak látszik).
aranyábéee ~ (-ét) fn. 'a nép ajkán élő betűrendes verses
aranyszabályok'.
aranyalma
mafaj'.
aranyédmu fn. 'szép, sárgaszínű apró al­
aranybalta arambálla (-ál) fn. Sz. Nem- adná: eggy a-ramböltájér
se : (= a világért se adná).
aranybánya arambányu fn. 'goldbergwerk'.
Aranycsődör Arancsőüdör gn. (Sár).
aranyfüst argfüst fn. 'staniollemez'.
aranygyűrű aranygyűrű fn. 'goldring'. Nr. Ha sárgaságod
van, igyál aranygyűrűről murokpohárból; elmúlik tőle.
aranyhal arghál fn. 'Scardinius Erytrophtalmus Bon'.
aranymííhes 1. aranyműves.
aranyműves arammiives, aramműhes (Npalád) fn. "goldarbeiter,
goldsehmied'.
aranyos ~ (-t, -onn) mn. I. 'aranyozott'. 2. 'gyönyörű,
bájos, szép'. Be m
aranyoson tuggya tartani aszt a kisz száját !
A páva meg aranyos (gyversből).
Aranyosmeggyes ~ falunév.
Aranyosmezőhát Aranyosmezöühál hn. (Lázári).
aranyoz ~
aranyoz.
(-ok, -öl) ts. i. 'arannyal futtat'. L. meg­
aranyperec aramperec Km. Nem- disznúu órába valóit
az arampe:ree; vaskarika is jón be:le (= értékes dolgot ne
adj v. ne bízz avatatlan kezekre).
aranyribi/.li argribizli fn. 'sárga virágot termő, ribizkefa
formájú díszcserje'.
aranyszíri argszin mn. 'goldfarbig'.
aranyszőrű
(a mesékben).
arqszöürü mn. 'goldhaarig'. Argszőürü lú
arasz ~ (-t, -om, -od, -sza) fn. 'akkora hosszúság, mint
a széttárt hüvelyk és kisujj vége között van'. L. bakarasz,
araszos ~ (-1) mn. 'arasznyi'.
arat ~ (-ok, -öl) ts. i. 'kalászos növényt (régen sarlóval,
ma kaszával) levág'. L. el-, le-, megarat.
aratás ~ (-1, -a) fn. 'búza, rozs levágása és összetakarítása.'
Km. A-ratás elöijt SÜTŰ rosta, rikka szita; a-ratás
utg rikka rosta, SÜTŰ szita (sűrű rosta, ritka szita
= takarékoskodnak a búzával, ill. liszttel ; ritka rosta,
sűrű szita = bőven bánnak vele, mert már van elég).