Szamosháti szótár [A-F] - MEK

260
fedés fedés (-1, -e, -ire) fn. 1. 'fedéllel való ellátás' (házé,
kazalé). 2. 'fedél'. A szél kibontotta ráita a fedést.
fedeztet fedesztet (-ek, -él) ts. i. 'hágat (kancalovat a
csődörrel)'.
fedő fedői) (-t, -je) fn. 'különböző edények befödésére
való cserép- vagy fémlap'. Sz. Fedői) szőujja jazo:kál, nurga
főül alatta (= ő is abban a hibában szenved, amit másban
megró; bagoly mondja a verébnek...). Xr. Leányoknak
fedőről enni nem szabad. — Fedő alatt nem szabad főzni
(= forralni) a gyermek fürdővizét, mert nem fogják észrevenni
a szépségét, meg a jó tulajdonságait. L. tökfedő.
fedődik 1. befedődik.
fegyver fegyver (-(, -e) fn. 1. 'waffe' (ri).. 2. 'puska'.
Hirezs dufla fegyverévél Szembe száll ezer emberéi (Nd.). Km.
Bot rti' fegyver: (= gyönge fegyver).
fejjjv erjjyakorlat fegyvérgyaköllat fn. 'wal l'enübung'
(katonai műszó).
fehér fejjér mn. 1. 'weiss'. — (-et, -i v. -je) fn. 2. 'valaminek
fehér része'. Tojás fejjérje, szeme fejférje, tőugyfa
jejjéri (= tölgyfának közvetlen a kéreg alatti fehér része).
3. 'fehér ruha, fehér öltözet'. Ferenc Jóuskál tiszta fejérbe
láttam (Nd.). Sz. Nem- mgntam: é se- jejjéret, se- feketét:, se
fejjél, se- szegjél: (= nem tettem rá se helyeslő, se rosrszaló
megjegyzést). O'jg fejjér, mjnt a té- (arcbőr), mint
a hóm (kenyér), mint a fát (arc). L. szem fehére, tojás
fehérje.
fehér herheneei szilva fejjér bérbenceji szilva fn. 'a berbenceihcz
hasonló, hosszúkás sárgásfehér szilva'.
fehércseléd fejjércseléd fn. 'nő, fehérszemély, nőszemély'.
A ktrájné nagyo szép fejjércseléd vóul: Km. A jej-jércselédnek
csal annyi eszinek kél len:ni, hogy iw dugja mind- a két lóbál
ecs- csizsmába (— nem jó a nagyon okos nő).
fehér csúszó fejjér csuszóu fn. 'fehérszínű, áldásthozó
kígyó'. Xr. A néphit szerint minden háznál van a falban
'fehér csúszó', mely a házat kártól, veszedelemtől óvja, a
kártékony férgeket, egereket pusztítja. Nagyon szelíd s az
embert nem bántja. Ritkán jelenik meg az emberek előtt.
Megölni nem szabad, mert baj származik belőle s mert ő a
'ház áldása'. •—• Abban a kútban van kitűnő víz, amelyben
'fehér csúszó' lakik. Vö. tarka menyét.
fehéredik I. megfehéredik.
fehéres fejjéres mn. 'kissé fehér'.
Fehérföld Fejjérfőijd hn. (Fertősalmás).
fehérít fejjérit (-ek, -él) ts. i. 'fehér színűvé tesz' (pl.
vásznat).
fehér-kenyér jejjér-kenyér fn. 'weissbrot'.
fehérlik fejjérlik (-ett) tn. i. 'weiss scheinen'.