Szamosháti szótár [A-F] - MEK

238
ereszgözik erezgőüzik (-ók, -ol) tn. i. 'lejtőn lefelé szánkózik'.
ereszkedik ~ (-ek, -el) tn. i. 1. 'sich herablassen, sich
senken'. Ng-, most e-reszkeggy a vállamra. 2. 'növekszik'.
Hasa ereszkedett. L. le-, megereszkedik.
ereszt ~ (-ek, -el, -ürjk, -etek, -enek) ts. i. 1. 'bocsát,
enged'. Erezd, Lina, a gályámat (Nd.). E-rez dóirgomra ! Bőrteresztett
az iccé-.be. Ez a hírnyóu még le-vet ereszt magá.-bull.
2. 'a szövőszéken a hátulsó hasajóra csavart fonálrétegből
egy-egy fognyit legöngyölít'. Eggyel, kettőül, hármat ereszt
(= egy, két, három fognyit). 3. tn. i. 'rajzik, rajt ereszt'.
Gyertek ha-már ! E-resztett a: méi. ts. i. 4. 'növel, nőni hagy'.
Hasat ereszt, szakált ereszt. 5. 'hosszában belesző'. Csvkot eresztettem
a vászom.ba. 6. tn. i. 'hoz, fizet, jövedelmez'. Gyerj-génn
eresztett a bw.za. K. A nadrágba eresztett (= szart). L. be-,
bele-, el-, fel-, ki-, le-, meg-, összeereszt.
eresztés eresztés (-t, -e) fn. 'a hátulsó hasajóról egy-két
kerékfognyira legöngyölített fonál' (kb. 10—20 cm.). Amnyi
dóugö vóut:, hogy a-lik szültem három eresz:tést. Vö. ereszt 2.
eresztett esik eresztet esik fn. 'a vászonba hosszában szőtt
csík'.
eresztett leves eresztet leves fn. 'rongyos leves, melybe
tojás és liszt keveréket csurgatnak a kanálból s úgy főzik föl'.
eresztget erezget (-ek, -él) ts. i. 'bocsátgat, lassan kikiereszt'.
eresztíís eresztöüs mn. 'jól fizető, magot bőven adó'
(búza). E-resztőüs lessz az idénn a bu:za.
Ercszvény Ereszvény hsz. (Atya, Fehérgyarmat).
Ercthát, Erethegy 1. Eredhát, Eredhegy.
éretlen éretlen mn. és hsz. 'unreif. Megeszik: eszt még
éretlen: (= éretlen állapotban).
érett n., 1. 1. ért.
érettem 1. értem.
érez ~ (érzek, érzel, érzünk, eresztek, éreznek: eresztem,
érzett; érezzék; éreznék; érzem, érzed, érzi, érezzük, érzitek,
érzik) ts. i. 1. 'érintéssel, tapintással észrevesz'. Nem- lom,
micsoda keménnyet érzek itt a fene:kinn. 2. 'szaglással észrevesz'.
Még mos- se érzek ennek a zsirosfazoknak avas sza:gát.
3. 'sejt'. Vesztit érzi. Ez a ku-lya valami báik érez: 4. 'empfinden,
fühlen'. Id- bak felőüll érzem a fá:jást. Sz. Nem- jóul
érzi ma:gát (= rosszul van, beteg). L. megérez.
erge érge (-él, -éje) fn. 'lapos, mocsaras ér'. (Csaholc.)
I. Erge 'pataknév'. (Komlódtótfalu.) L. Galambos erge, Kútergéje,
Nádaserge.
Ergebát Ergehát hn. (Kisar, Nagypeleske).
Ergepatak Ergepatak 'pataknév'. (Szamosbecs.)
eriggy, eriggyél 1. eredj.