Szamosháti szótár [A-F] - MEK

és azt kérdi tőle : „Mit csinál Kabai uram itt az árokban?"
„Azon spekulálok, hogy lehetne innen kimászni", hangzott
Kabai uram felelete. — Aki túlzott buzgalmával vagy roszszul
alkalmazott erőfeszítésével elront valami dolgot, azt
mondják rá : Megadta a módját, mint a patai asszony a táncnak.
Ehhez ismét anekdotát fűz a szamosháti szóbeszéd
a patai asszonyról, ki a kíváncsi szemek elől a ház padlására
rejtőzött és ott tanította a lányát táncolni. Tánc közben
egyre mondogatta : „Így lyányom ! Ügy lyányom ! Adjuk
meg a módját a táncnak, lyányom !" Miközben nagy buzgalommal
magyarázta a tánc fordulatait, nagyon közel talált
kerülni a padláslyukhoz, s egyik pillanatban zsupsz ! lezuhant
a lyukon. így adta meg a módját a patai asszony a táncnak. —
Mikor valami nehéz dolga rosszul sül el a szamosháti embernek,
de megvan az az egy vigasztalása, hogy már túl van rajta,
azt szokta rá mondani : Túlestünk rajta, mint a daróci pap
a lován. A daróci pap ugyanis olyan nagy igyekezettel pattant
fel a lova hátára, hogy túlfelől meg leesett róla.
Ámde nemcsak ilyen szólások vannak a nép beszédében.
A szóláskincs ezer meg ezer szállal kapcsolódik a népélet különböző
nyilvánulásaihoz. Megértésükhöz ismernünk kell a néphitet,
népszokásokat, a népéletet. Nemcsak a szólások legnagyobb
része volna érthetetlen, megfejtetlen néprajzi ismeretek
nélkül, hanem a szókincs egy része is. Ezért szerintem
a népnyelvi szótár anyaga nem volna teljes, ha a fogalmakat
kifejező szavak jelentéstani, nyelvesztétikai stb. megvilágítása
mellől hiányoznék a néprajzi háttér. Ezzel tesszük
teljessé annak az érzelmi és értelmi környezetnek a rajzát,
melyben a nép képzet- és szókincse él, fejlődik. A néprajzi
háttértől a jelentéstani oldal sokszor valósággal elválaszthatatlan.
Ezt a felfogást érvényesítettem szótáram kidolgozásában.
Nem különítettem el szorosan a nyelvi oldalt
a néprajzitól, hanem az egyes szók értelmezésén kívül a fogalmak
néprajzi hátterét is megrajzoltam.
Hogy ezt nem ok nélkül tettem, annak igazolására csak
néhány példát hozok fel.
A szamosháti nép ajkán pl. él egy ilyen kifejezés : Holdfogytán
született ember, jelentése : 'élhetetlen, gyámoltalan
ember'. A szólás igazi élettel fog megtelni, ha elolvassuk hozzá
a cikk néprajzi hátterét. Ebből megtudjuk, hogy aki holdfogytán
születik, az a néphit szerint élhetetlen és rest ember
lesz, mindentől elkésik. Az ilyen embernek minden munkája
sikertelen, eredménytelen. A holdfogytán kelt csirke hamarosan
elpusztul. Viszont épületfát, szerszámnak való fát ilyenkor
kell vágni, s erdőt irtani is ilyenkor kell, mert az ilyenkor
vágott fa nem sarjadzik ki, és nem terem meg benne a szú.
Ugorkát, tököt, paszulyt, krumplit holdfogytán kell ültetni,
13