Szamosháti szótár [A-F] - MEK

309
(== kevés szerzemény hamar elkel). Sze-gény ember viz-zél
főüz :, málélisztet habár ( = szegény ember úgy él, ahogy lehet:
szegényesen). Xr. Ha valakit elő akarnak varázsolni, a kapcáját
megkerítik s új csuporban főzik. Ekkor az illető személy
árkon-bokron keresztül előjön. L. be-, el-,ki-, le-, meg-, összefőz.
főzés loijzés f-t, -e, -it) fn. 'kochen'.
főzet föijzet (-et) fn. 'annyi mennyiség, amennyit egyszerre
megfőznek'. Ety főiizet paszüi, lencse stb.
fözuöl föijzgöl (-ölök, főiizgosz) ts. i. 'főzöget'.
főzik fűzik (-ölt, -ne, -zön) tn. i. 'fejesedik, borul'.
k'ü-zik a káposz:ta.
főzt - főtiszt- (-óm, -öd, főijszlye) fn. 'vkitől főzött étel,
vkinek a főzése'. Az é- főüsztömre csak az órát fintörgattya :
Sz. Meg enném a szép asszö föüszdyit (= megéheztem).
íraj frái (-1) fn. 'női cseléd, szolgáló'. Ennek minnek
jrai kéne :, aki mindent viggen utánna fe:le. (Csak e használatban.)
frájter frájter, fráter (Kispeleske) (-1, -fe) fn. 'gefreiter'.
franc ~ (-ol, -a) fn. 1. 'vérbaj, bujakór, szifilisz'. 2.
"szifiliszes kiütés'. Vö. franca, francu.
franca ~ fn. 'fene'. (Csak szólásokban, a fene szónál
valamivel enyhébb.) Sz. Egge meg a franca ! Bánnya
a franca ! Mi- a franca ! \j-jon bele a fránxa.
francia francija mn. 1. 'französisch'. 2. 'fortélyos,
bonyodalmas (zár)'. Ojg francija zárja van en:nek, csak éntudom
esz kinyitni. — fn. 3. 'franzose'.
francia nadráq francija nadrág fn. 'pantalló'.
francos ~ mn. 'szifiliszes, szifilisz kiütéses'.
francu ~ (-1, -ja) fn. 'szifiliszes kiütés'. (Mezőgecse).
V. ö. franc.
fráter 1. frájter.
freeskel frecskél (-elek, -ész) ts. i. 'fröcsköl, preckel,
fecskendez'.
freeskendez I. fecskendez.
frekvencia frekvencija (-át, -ája) fn. 'rokonság, pereputty'.
A nyakamra kűdi: min-dé frek-vencijáját:
fricska ~~ (-át, -ája) fn. 'a hüvelykujj begyéhez feszített
és onnan elpattantott középujjal való ütés'.
fricskáz ~ (-ok, -öl) ts. i. 'a hüvelykujj begyéhez feszített
középujj hegyével megüt'. L. fel-, megfricskáz.
friss ~ (-enn) mn. 1. 'gyors, fürge'. Járjon a kezeitek
jris-sebbenn : 2. 'frisch'. Fris viz. 3. 'fiatal, üde'. O-já szép
jris- jövések vannak a röuzsafánn ! 4. 'gyorsütemű, tánc alá
való'. Fris nóuta. Mos huz-zál néké frisset l Sz. Hogy vagy ?
Frissem, mjnt az ön-töt saláta (ir. = nem valami jól).
frissemében frissentébe hsz. 1. 'friss korában'. Ha frissentébe
szerszámot faragnag belöülle, é-gorbüll: 2. 'rögtön,