Szamosháti szótár [A-F] - MEK

203
cldalol edanöl ts. i. 'elénekel (nótát)'.
eldarál édaráll ts. i. 'elhadar'.
Eldarádó 1. Eldorádó.
éldegél éldegéli tn. i. 'csendesen él'.
eldicsekszik édicsekszik tn. i. 'elhenceg'. Alán az Antal
baltijának é'dicsekedet ve.le, hogy mii hozót neki a keresztapja.
eldolgoz édóugoz ts. i. Sz. hdóugozza magát (— munkával
elgyötri magát).
Eldorádó Eldarádóu tn. 'mesebeli ország, hol minden
jóhoz könnven jut az ember'.
eldől l. eldűl.
eldönget édönget ts. i. 'elver',
eldönt 1. eldűjt.
eldörzsöl Morzsol ts. i. 1. végig törül' (tintás írást). 2.
'dörzsöléssel elmérgesít' (pattanást),
eldug edug ts. i. elrejt'.
cldiiggat cduggat ts. i. 'földbe dugva elültetget' (plántákat).
eldűjt ediit Is. i. 1. ledönt, fekvő helyzetbe taszít'. Ojö
szél vóut, hogy a tornyot is edütótle vóun: 2. 'elvégez, elhatároz'.
Még nem' dülötlem él, hogy mi le:szek.
eldűl édül tn. i. 'uinlallcn'. Aszk üzente Anti bá:csi, hoty
les'senek mektámasztani a kaz.lal, mer el' akar dűlni.
elébb ~ hsz. 1. 'előbb, eher, früher". Früstököjinjk e.lébb,
oszt az'iitám mennyijijg dóu-giujkra fele: 2. 'imént, csak nem
rég'. Épp- az eléb beszélte vél.Ie. Mijén dóugol lelt az elébb
ez az asszony az apóussára !
elébb-utóbb elébb-ulóubb hsz. nemsokára', 'ha nem előbb,
később', vagy előbb, vagy később'. Úgyis eromlot vóun: az
clébb-utinibb:
elébbvaló elébvalóu mn.. 'fontosabb, sürgősebb'. Megmgntam,
hogy a gyermek mindennél elébvahiu.
elébe elibe (elibém, -ed, -e; -ünk, -elek, -ek ; elibém: Atya),
nu. I. 'vor'. Aj'jatok sör'ba ide e'libem. Ne' öncsélek a vizel
a ház elvbe. Te'gycl a lú elibe egy villa szé:nál. 2. 'útjába'.
Ájj' elibe az ökor.nek, hogy be- ne mennyen a kér.be. '.\. 'elülső
részére'. KÖSS' elibed ety szennyes kö.löül. \. 'keze, gondviselése,
nevelése alá'. Énv még az ö'reg tanétóu elibe jártam: Sz.
Nincs elibe (= nincs különb nála). Ng', ennek a kaszának
nincs' el i:b e. A jánvbull o'jan kiráiné let:, hogy Magyarországon
nr vóut e l i:b e.
éled éled (-ek, -él) tn. i. 'elevenedik, ébred'. É'legy: má,
mé le'önlelek ety pohár viz:zél. L. feléled.
éledezik éledezik (-ek, -el) tn. i. lassan megelevenedik,
életre kél'.
elefánt ~ (-ot, -nytya) fn. elefánt'.