Tanulmányok a kézműipar történetéből

háromnegyede saját házában lakott, földtulajdonnal nem rendelkeztek, de szőlőjetöbb mint harmadának volt.Az összeírásokban lévő számadatok a vagyoni képességet csak körvonalazzák.Egyrészt az összeírások keletkezésének körülményei miatt, másrészt mert csaka szállásföldek, szőlők nagyságára és az állatok számára vonatkozóan adnak információkat.Harmadrészt csak az összeírás keletkezési évének állapotát mutatják.Azonban a több időpontból származó adatok sem módosítják lényegesen azt, hogyegészen a jobbágyfelszabadításig a mesteremberek fő megélhetési forrása a sajátmesterségük volt. Itt most az 1847-es adatsor néhány, témánk szempontjából lényegespontjára utalok. cclxiii Az adóösszeírásban 417 iparos szerepel. Ebből hetennem fizettek adót különböző okok miatt (nemes, megszökött, legényként dolgozikstb.).Az iparosok anyagi helyzetét legjobban azzal lehet jellemezni, hogy milyeningatlannal bírtak. A 417 iparos közül ketten két házzal, huszonketten fél házzalrendelkeztek, az iparosok 75%-a saját házában lakott. Százan ház nélküliek voltak.Az adóbevallás szerint 65-en rendelkeztek valamilyen mezőgazdasági tevékenységhezkapcsolódó tulajdonnal a következő megoszlásban:kertszőlőállatföldszőlő + állatkert + szőlőföld + szőlőföld + szőlő + állat4 fő20 fő12 fő1 fő20 fő1 fő2 fő4 főEz a szám nagyon kevés és azt mutatja, hogy a nyíregyházi iparosok túlnyomórésze ipari tevékenységből élt. Ezen belül a többség rendelkezett szőlővel, néhányankerttel, többen állatot is tartottak, de a fő megélhetést az iparos tevékenységjelentette. Az összeírás alapján csak sejthető, hogy 4-5 olyan iparos volt a városban,akinek inkább az ipar jelentette a kiegészítést.Egyes mesterségek (ács, kőműves) időszaki jellegétől eltekintve a legtöbbenegész évben űzték mesterségüket. Vagyis a lakosság részéről megvolt a megfelelőkereslet az iparosok munkája iránt, akik kiegészítő foglalkozás nélkül, mesterségükbőlis megélhettek.Végső soron feltehető a kérdés: mi az oka a korabeli Nyíregyházán az iparosokéles elkülönülésének a mezőgazdasági tevékenységet folytató többségtől. Aforrások hiányosak, de úgy tűnik ez az akkori városvezetés koncepciójából eredeztethető,a város alapításától kezdve következetesen tilalmazták az iparosok mezőgazdaságitevékenységét.A város és a térség történetével foglalkozók a mai napig nem tudtak egyértelműválaszt adni a kérdésre: miért fejlődött a megye összes települése közül legjobbanNyíregyháza. A város lakosainak tehetségén, rátermettségén túl, ebben va-105