Tanulmányok a kézműipar történetéből

amelyet “ciklopnak” neveztek. Ezeket a faragványokat kézi szerszámokkal formáltákmeg.A kőfaragók a bányafaltól, ahol a kitermelés folyt, kb. 80–100 m távol dolgoztakfabakon vagy kőből épített, ún. “holpang”-okon. Ide szállították vasútilapos kocsin a hasító szakmunkások által előkészített követ, amelynek a méreteimár eleve meghatározták, hogy mit lehetett készíteni belőle. A “Lila” bányában akét világháború közt 80–90 fő kőfaragó szakmunkás dolgozott. cdlxxxiAz ún. Lila kőfejtőben pirosas árnyalatú riolitdacitot bányászták, s ezt a nagyszilárdságú kőzetet építőkőnek, járdaszegélynek alkalmazták. Itt az egyik kőbányábanmalomkőnek felhasználható kőzetet fejtettek.A solymosi riolit vegyi összetétele %-ban cdlxxxiiSiO 2 73,82 H 2 O+ 1,26TiO 0,21 H 2 O– 0,31Al 2 O 3 12,64 P 2 O 5 0,06Fe 2 O 3 1,63 BaO 0,09FeO 0,56SrO nyomokbanMnO 0,02 ZrO 2 0,01MgO 0,36 SO 3 0,25CaO 0,35 Cl 0,02Na 2 O 0,86K 2 O 7,33 Összesen: 99,78Időközben a két háború között a kőbányászatot kiterjesztették a falutól 4,5km-re északra a Komlós- és a Nagy-völgyek közötti gerincen emelkedő Asztag-kő505 m magas egykori gejzirkúpjára is. Az Asztag-kő kiváló minőségűhidrokvarcitját kohókemencék kibélelésére használták, cdlxxxiii ugyanakkor ez a kőzetmalomkő készítéséhez is megfelelt. cdlxxxiv Az Asztag-hegy kövétmalombéléskőnek termelték.A II. világháború előtt az Asztagkőn termelt mintegy évi 400-500 000 tmennyiségű kvarcitot kohászati célokra és szilikáttégla gyártására használták. Akohászat igényeinek a kielégítésére 1950–52-ben egy kvarcitőrlőt is építettek, deamikor az elkészült, a terméket a kohászati üzemek nem akarták átvenni. Az Asztagkőnkülfejtéssel (robbantással) termelték a követ, s kötélpályán szállították le aterméket az erdei vasúthoz. A megépült üzemet egyéb ásványi nyersanyagok őrlésérehasználták, de vízszűrési célra kvarcitot is állítottak elő. A Monostorpatakoldalán és az Asztag-hegyen több helyen kerestek még jobb minőségű kvarcitot, dea Mád környékén feltárt limnokvarcitot olcsóbban termelték és minőségileg isjobbnak bizonyult. Ezért a kvarcittermelést 1959-ben teljesen beszüntették. cdlxxxv Ahelybeli terméskő-bánya és az őrlőmű 1962-ig üzemelt.* * *A malomiparban bekövetkezett XIX. századi változások alapvetően befolyásoltákaz évszázadokon keresztül virágzó malomkőfejtést és kőfaragást.169