Tanulmányok a kézműipar történetéből

IpartestületekAz ipartársulatok, későbben pedig az ipartestületek tagjai főleg az iparengedéllyelönállóan működő kézművesek voltak, akik tagdíjat fizettek, időnként bementeka járási Ipartestületi irodába, igénybe vették az Ipartestület szolgáltatásait(tanácsadás, információszerzés) és részt vettek a közgyűléseken.Az iparosok Párkányban és a vidék falvaiban is fő foglalkozásként, teljesmunkaidőben művelték a szakmájukat, általában megbecsülést és tiszteletet vívtakki környezetükben, de némelyiküknek a híre távolabbi tájakra is eljutott.Nemrégen végeztünk egy felmérést, amely a Párkányban művelt szakmákatés az iparosokat vette számba 1900 és 1950 között. A régi iratok és emlékezésekszerint 57 szakma 487 művelőjét mutattuk ki név szerint (ezek közül közvetlenmezőgazdasági irányzatú szakma a lakatos, darálós, kádár, bognár, kovács, szíjgyártó,kötélverő volt). Némely vaskereskedő foglalkozott komplett paraszti szekerek,hintók, fataligák és egyéb mezőgazdasági eszközök gyártásával is.Iparos olvasókör – társasági életA párkányi iparosok a század elején önerőből felépítették az "Iparos Olvasókört",amely az iparosokat nyilvántartó és ügyeiket intéző hivatalon túlmenően egyklub-szerű intézmény is volt, ahol az iparűzők rendszeresen összejöttek, megvitattákügyes bajos dolgaikat és szórakoztak. A helyi vendéglőkben is megkülönböztetettelőzékenységgel fogadták az iparosokat. Az iparosok aktívan részt vettek aváros és a falu kulturális életének alakításában és szorosan együttműködtek a tanítókkal.Sok helyen a sportegyesületek, műkedvelő színjátszók vezetői iparosokközül kerültek ki, többen maguk is aktív szerepet vállaltak a rendezvényeken. Azévente egy-két alkalommal megrendezett iparos bálok rangos eseménynek számítottak.Elmondható, hogy főként az önállóan vállalkozó kisiparosok és a kézműveseka polgárosodás jelentős úttörői voltak, egy jó értelemben vett középosztálytképviseltek. Hangsúlyozni kell, hogy a vázolt helyzet a múlt század végétől a másodikvilágháború végéig állt fenn.A második világháború utáni helyzetSzlovákiában a déli járások iparosainak helyzete 1945 után bizonytalannávált. A háború rombolásainak következményei, a magyar lakosságot fenyegetőkitelepítés és áttelepítés bizonytalan légköre, majd az 1948-ban bekövetkezettkommunista hatalomátvétel szétzúzták a régebbi iparos réteget, amelyet 1950-benállami rendelettel teljesen meg is szüntettek. Abban az évben a Párkányi "Iparosolvasókört" a Párkányi Ipartestület tulajdonát képező Iparos-otthont is elkobozták,és a mai napig sem szolgáltatta vissza az állam.A vállalkozási kedv feléledéseNegyven éves tervszerű rombolás után 1990-ben kezdett újra éledezni a vállalkozóikedv – amely oda vezetett, hogy a mai napig mintegy 220.000 iparengedéllyelrendelkező kisiparos működik az országban.A rombolás hatásaAz említett negyven éves rombolás hatása azonban óriási, következményeibeláthatatlanok. Az új iparengedélyeseknek csak egy része kézműves, és azok közülsem mindegyik mestere a szakmának. Megszakadt a hagyomány, az "Isten áld-284