Tanulmányok a kézműipar történetéből

A Polgári FiúiskolaAz iparos és kereskedelmi pályára készülő fiatalok képzését biztosítandó azipartestület javaslatára és anyagi támogatásával a város felállította a Polgári Fiúiskolát.Az iskola 1928-ig a testület kezelése alatt állt, majd 1929-ben anyagi okokrahivatkozva átadta a városnak. Az iskola első osztálya 50 tanulóval 1920. szeptember6-án a Belvárosi Római Katolikus Elemi Iskolában kezdte meg munkáját. Diákjaifőként iparos szülők gyermekei voltak. 1928-ban a Béke sugárúton megépült aziskola még napjainkban is álló impozáns épülete.A Gyulai Általános Ipartestület Nyugdíjintézete1927-ben Sal József ipartestületi elnök javaslatára az ipartestület létrehoztaönálló nyugdíjintézetét, amelynek több mint 200 tagja volt. ,,Az intézet célja voltnyugdíjalap létesítése, melynek rendeltetése a munkaképtelenség esetére, nyugdíjatöregség esetére, aggkori segélyt s a rendes tagok özvegyének özvegyi járadékot,valamint árváinak árvajáradékot, és végül az elhalálozott rendes tag hozzátartozóinaktemetkezési segélyt biztosít.”Ötven éves korig bárki felvehető volt az intézetbe, aki befizette a személyérekiszabott összeget.Kereskedelmi és iparkamarákA kamarák intézményét az 1850. március 18-án kiadott császári pátens alapította.Az 1868. évi VI. tc. átszervezte a kamarák működését. E törvény szerint: ,,akamarák a kereskedelem és ipar autonóm szervei, feladatuk a kereskedelem és iparérdekeinek képviselete”. A kamarák testületileg lettek megszervezve, körzetükminden iparosa és kereskedője kötelékükbe tartozott. A szervezetet 64 kamarai tagalkotta, akiket a területükhöz tartozó iparosok és kereskedők közül egyenlő aránybanválasztottak az érdekeltek. A kamarák a kereskedelmi miniszter felügyelete alátartoztak.A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara 1890-ben alakult, hatásköre Bács--Bodrog-Csongrád megyéket érintette. A trianoni határmódosítások következtébenBács-Bodrog megye jelentős részét elvesztette, de kormányrendelettel hozzá csatoltákaz aradi kamarától elszakított Csanád, Békés, Arad és Torontál megyékmegmaradt részét.A kamara érdekképviselet, mely figyelemmel kíséri a kereskedelmi és ipariélet jelenségeit, véleményt mond a gazdasági vonatkozású törvény- és rendelettervezetekről,gyűjti az ipartestületek részéről felmerülő kívánalmakat, panaszokat ésmegvalósítás, orvoslás végett az illetékes hatóságokhoz juttatja azokat. Továbbászakvéleményt nyújt a bíróságoknak ipari és kereskedelmi ügyekben, állandó kapcsolatottart fenn a területén működő ipartestületekkel, más kamarákkal. A kamaranyilvántartásokat vezetett a kerület iparosairól, kereskedőiről. 1919-ig a Gyulai256