Tanulmányok a kézműipar történetéből

látjuk – Czurendorf névformában szerepelt. Vályi munkájában is ezen a néven találjuk,mint Sopron megyében fekvő horvát falut (másik neve: Czundrava). Földesura hercegEsterházy. “Jó módgyuk van” vagyonaik eladására. Ez a megjegyzés viszonylag jó közlekedésilehetőségre utal (Vályi i.m. 1. köt. 449. o.)xlviiA Somogy megyében említett három település pontos neve: Babód (Mernyétol aBalatonhoz vezető úton), Várad (Szigetvártól délre) és Bürüs, a szigetvári járásban, közelVáradhoz. Ez utóbbi település lakosai a bürüsi eklézsiához tartoztak. Vályilexikonában Babódot szabad pusztaként említi Somogyban (Vályi i.m. 1. köt. 77. o.),Várad magyar falu a szigetvári járásban, Czindery birtok (Vályi i.m. 3. köt. 593. o.), Bürüsugyancsak Czindery birtok (Vályi i.m. 1. köt. 351. o.). Egyik helyen sem említ iparűzést.xlviiiKorabinszky i.m. 1786. 427. o. – Vályi i.m. 2. köt. 630–632. o. már 10 Monostornevű települést említett.xlix Korabinszky i.m. 1786. 31. o. (A szerző említést tesz arról, hogy Borostyánkő mezővárosbanakkor még látható volt egy szalag- és posztógyár maradványa (Überbleibsel),amely Batthyany Tivadar tulajdona volt. – Vályi lexikonában Borostyánkő néven találjuk,mint Vas megyei mezővárost, amely a vártól vette nevét. Határa soványas – írja –,lakói részint gazdálkodásból, részint kereskedésből élnek. A határ ásványait, az ipartmeg sem említi (Vályi i.m. 1. köt. 248. o.).lliliiliiilivlvlvilviilviiilixlxlxilxiilxiiiA “majolika iparágban” szereplő Steingut, a szótár szerint cserépedény, míg más meghatározás:kőagyagáru, kemencében égetett agyagáruként említi, ami lényegébenugyanazt jelenti (Révai kereskedelmi, pénzügyi és ipari lexikona. Budapest, 1929. I.köt. 71. o.)Vályi i.m. 2. köt. 533-534. o. Uo. 3. köt. 480. o.) – Fényes Elek: Magyar országnak és ahozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben.Pest, 1841. (II. kiad.) 423-430. o.Vályi i.m. 3. köt. 310. o.Vályi i.m. 2. köt. 237. o. – Uo. 3. köt. 360, 601, 568. o.Fényes i.m. 19, 47, 43, 316. o.Vályi i.m. 3. köt. 5. o. – Fényes i.m. 455, 485, 487. o.Lehmann Antal: Adatok a szentlukai üveghutáról (1807–1808). = Somogy megye múltjából.1971. 109–131. o.Vályi i.m. 2. köt. 156. o.Fényes i.m. 463, 446. o.Atlas Regni Hungariae portatilis. Joh. Math. Korabinszky: Neue vollständigeDarstellung des Königreichs Ungarn auf LX Tafeln. Wien, 1804. – Vályi i.m. 2. köt.731. o., Uo. 3. köt. 413. o.V.ö.: Magyarország története 1790–1848. Budapest, 1980. II. köt. 220–236. o.Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés 1790–1848. Budapest, 1951.Az irodalom felsorolásától eltekintek, de néhány szerzőre szeretnék utalni, akik e kérdésekkelfoglalkoztak saját kutatási területükön: Babics András, Rúzsás Lajos, EperjessyKálmán, Hangel Flóra, Valentényi Gáspár stb., továbbá a VEAB Kézmuipari Szimpóziumaimegjelent köteteinek e témakörrel foglalkozó szerzői.Rúzsás Lajos: A pécsi ipar a feudalizmus végén. 1686–1848. Pécs, 1956.lxiv K. Rumy: Geographisch–statistisch Beschreibung der Schimeger oder SomogyerGespannschaft in Niederungern jehnseitz der Donau., Vaterländische Blätter für denÖsterreichischen Kaiserstaat, 1819. aug. 11. 64. sz. 377-384. o. – T. Mérey Klára: A31