Tanulmányok a kézműipar történetéből

elején lehetett megkezdeni, leapadt létszámmal. A tanulók közül is többen bevonultak.A hadbavonult tantestületi tagok óráit az otthon maradottak ingyen látták el. dccxAz országos adatok szerint az első háborús tanévben a beiskolázott tanulókszáma az előző tanévi 127262-ről 84137-re csökkent. dccxiAz 1910-es évek elejétől már több tanonciskola áthelyezte a hétköznap estitanítási órákat a délutáni órákra, de a vasárnapi rajztanítás áthelyezése a fennállórendelkezések miatt még nem történhetett meg. A minisztérium a 160362/1919.számú rendeletével a vasárnap tartandó órákat hétköznapra tette át. Az esti tanítástmegszüntette azzal, hogy a tanítás reggel hét óra előtt nem volt kezdhető, és délutánhat órán túl nem volt folytatható. dccxiiAz 1919/20. tanévet már a saját épületében töltötte az iskola. Ekkor vonultnyugalomba Herz Dávid igazgató, aki 43 évi működése alatt összeforrt az iskolával.Nyugalomba vonulása alkalmával elismerésben és ünneplésben részesítette aváros, a tantestület és az iparostársadalom.A felügyelő bizottság Sinkó Pál műegyetemi adjunktust választotta igazgatóvá.Az 1921/22. tanévben Klenner József elemi iskolai igazgató, 1923. január 1-jétől Horváth István állami tanítóképző intézeti tanár volt az igazgató.A város 1923-ban pályázatot hirdetett a rendszeresített igazgató-rajztanári állásra.A felügyelőbizottság 1923 szeptemberében Bodolay Jenő okleveles középiskolairajztanárt választotta meg, aki addig a kunszentmiklósi ref. főgimnáziumbantanított. Az új igazgató hozzálátott az iskolának abban a szellemben való fejlesztéséhez,ahogy azt elődje, Herz Dávid megkezdte. Az első években minden tevékenységearra irányult, hogy az iparostanulókat visszaterelje arra az erkölcsi színvonalra,amelyen az ,,iparosoknak állnia kell.” Visszaállította a szakszerű oktatást.Az elhanyagolt iskolaépületet megjavította, a cementes és feltöredezett padlózatotminden tanteremben deszkapadlóval cserélték ki. dccxiiiAz 1922. évi XII. tc. módosította az 1884. évi ipartörvényt és újra szabályoztaa működését is. A törvény VIII. fejezete foglalkozik a tanonciskolákkal. Előírta,hogy minden olyan község, amelyben a tanoncok száma a negyvenet eléri, tanonciskolafelállításáról köteles gondoskodni. Ha az ugyanabban az iparcsoportbanfoglalkoztatott tanoncok száma eléri a negyvenet, az iskolában külön szakirányúoktatást kell nyújtani.A törvény az iskolák fenntartásáról is rendelkezett. E szerint fenntartásraszolgálnak az 1884. évi XVII. tc., valamint az e törvény alapján befolyó ipardíjak,engedélydíjak és pénzbüntetések, pénzbírságok. A fennmaradó hiány fedezetéről afenntartó az éves költségvetés keretében köteles gondoskodni. Az iskolák államsegélyértis folyamodhattak a VKM-hez.A törvény előírta, hogy az állam és községek által fenntartott tanonciskolákbanbeíratási díjat nem lehet szedni. A tanoncok tanszeréről a munkaadó volt kötelesgondoskodni. A tanonciskola a tanoncokat a szükséges tanszerekkel elláthatta,ebben az esetben azonban a munkaadó köteles volt megtéríteni a költségeket. A117. paragrafus kimondta, hogy a tanév tíz hónapig tart. A tanítás ideje heti kilencóra, ebből hetenként egy órát hit- és erkölcstan tanítására kellett fordítani.226