Tanulmányok a kézműipar történetéből

vödörből kézzel locsolták meg, de a XVIII. században készült leltárakban már áztatóválúkkal találkozunk és a gabonát a favályúba öntötték, áztatták, bekeverték éspihenni hagyták, hogy a gabona mag héjazata képlékeny legyen, a belmag pedigkemény legyen. Az őrlésnél a héjazat, rugalmasságánál fogva darabos maradt, míga belmag apróra – lisztté tört.Amíg a malmokban nem volt szita, az őrlető a megőrölt anyagot lakásánkéziszitákkal szitálta és osztályozta, amiből leválasztotta a korpát és ez utóbbit azállatok etetésére fordította. Az örvényesi vízen levő malmokban az első szitáról1856-ban hallunk, amikor a “szitaszökröny” leltár tárgyát képezi. A szitaszökrönybenakkoriban még lószőrből szőtt szitatömlőt “gatyaszárszitát” használtak.Általában 3 db különféle szövésű tömlőt használtak. Egyet a srótolásnál, a por leválasztásához,kettőt a különféle minőségű lisztnek leválasztásához. Az 1800-asévek második felében már selyem szitákat alkalmaznak. A vászolyi molnárokCsehországból az akkor jól ismert Kohut-cégtől rendelték szitaanyagukat.A gatyaszárszitás őrléseknél, a gabonának többszöri őrlése, a malomkövekállítása lényegesen csökkentette a teljesítményt. Darakészítést egyáltalán nem tudtakvállalni. Vászolyon Ravasz József molnár úgy választott ki darát az őrleményből,hogy az udvaron lepedőket terített le és a széllel szeleltette az őrleményt, amikora finomabb lisztport a szél előbbre szállította, míg a durvább, dara anyag különhullt. Így tudott az őrletőnek kérésére darát is adni, amiért külön 1/2, vagy 1 krajcártkért.A századfordulón már egyik-másik malomban megjelennek a hasábsziták,melyeknél a munkavégzés is gyorsabb és hatásosabb lett. Így is voltak malmok,melyek teljesítménye alig érte el a 100 kg őrlést 24 órában. Az Örvényesen levőhárom apátsági malomban a napi teljesítmény 150-180 kg volt, mivel itt már aVászolyról és Pécselyről érkező vízhozam együttes ereje lényegesen nagyobb volt.Vászolyon, Pécselyen és Örvényesen az 1900-as évek elején kezdenek aGanz hengerszékek, illetve az osztrák Oser hengerszékek megjelenni. Volt malom,ahol csupán egyetlen törető hengerszéket szereltek be és a kiőrlést malomkővelvégezték, voltak malmok, ahol pedig két hengerszéket szereltek föl, amiből azegyik a töretést végezte, a másik a kiőrlést. Megjelentek a hasábsziták, koptatóberendezések, kisebb daragépek, serleges felhordók. A teljesítmény növekedés 3-5mázsa 24 óra körül mozgott. Amennyiben pedig még motorerőt is használtak, úgya dupla teljesítményt is elérhették. A malmok csak simaőrlést – parasztőrlést –végeztek.A korszerűbb technológia alkalmazásánál, többszöri töretéssel darákat – dercéket– hoztak létre, amit daragépen tisztítottak, majd végül a simahengereken porították,lisztté őrölték és szitálták. Arra kellett törekedni, hogy minél szebb és tisztadarákat hozzanak létre, hogy a további őrlésnél a legszebb lisztet is előállíthassák.Az örvényesi Sédre épített malmok egy része még a század elején is a régielavult berendezésekkel üzemelt. Ezek a malmok versenyképtelenekké váltak éscsupán a család megélhetését voltak képesek biztosítani, a malomhoz tartozó szántókkal,rétekkel.159