Tanulmányok a kézműipar történetéből

Józsáné Halász MargitA MAGYARORSZÁGI KÖNYVKÖTŐCÉHEK TÖRTÉNETÉBŐLA magyarországi könyvkötőcéhek történetére vonatkozóan nagyon sok szórványadatjelent meg, s néhány kisebb közlemény, illetve annak része foglalkozikegy-egy konkrét céh bizonyos szempontból való megközelítésével. Az eddig megjelentlegrészletesebb munka Takács Béla A debreceni könyvkötőművészet címűkönyvének, A könyvkötőcéhek megalakulása és működése című fejezete. dcccxiii TakácsBéla itt kísérletet tesz a debreceni céhtörténet megrajzolására, amelybenazonban nem is törekszik a teljességre. A megalakulás és működés felvázolása után– részben miután nem teljes a helyi anyaggyűjtés sem, s az országossal való összefüggéseksem tisztázottak – a további elemzésre már nem kerül sor.A Magyarországon működő könyvkötőcéhekről mindössze ezt írja: ,,Amikorazonban a XVII. század végére a könyvkötők száma a nyomdákkal együtt szaporodnikezdett, Magyarországon is létrejött néhány helyen a kompaktorok vagy‘bibliopegus’-ok céhe. Valóban csak néhány helyen, mert az eddigi adatok szerinthazánkban mindössze hat könyvkötőcéh működött: Kassa, 1699; Lőcse, 1700; Debrecen,1705; Buda, 1746; Sopron, 1788; Kecskemét, 1817. Tehát az első könyvkötőcéhhazánkban Kassán kezdte meg működését.” dcccxivKönyvtörténeti kutatásaim kezdetén, amikor elkezdtem foglalkozni egy-egynyomdával, könyvkereskedéssel, illetve könyvkötővel, mind világosabb lett számomrais, hogy itt nagyon összefüggő, szétválaszthatatlan a családtörténet ésszakmatörténet, zömében többgenerációs nagy családokról van szó, akik a szakmaminden ágát művelik, s az egész a XVII. századtól szoros kapcsolatban van akönyvkötőcéh történetével.Az országos (illetve ma országhatáron túli) anyaggyűjtés azonban nagyonidő- és költségigényes, így hosszú évek teltek el anyaggyűjtéssel. Az újabb szakirodalomhiányosságai és az anyaggyűjtés most már jelentős mennyisége alapján ellehetett és el kellett kezdeni az országos könyvkötőcéh történet felrajzolását.Jelentős segítséget adott a munkában, hogy időközben megjelent HellmuthHelwig német kutató kétkötetes nagy összefoglalása a német könyvkötőiparról.dcccxv A sok évtizedes kutatómunka eredményeként napvilágot látott könyv óriásiadatbázisra épül fel, gazdasági, kulturális, szociális és statisztikai elemzéseket,statisztikákat ad, alapvető problémája azonban a téma feldolgozásakor végigkíséri:a német kézmű- és kultúrtörténeti feldolgozásakor mindazokat a területeket, ahol anémet hatás megvolt, tehát a lengyel, a magyar (Pest, Debrecen (!) stb.) és a baltikumicéheket is mint németet tárgyalja a meglevő irodalom alapján.A feltehetően gépírási hiba alapján bekerült téves adat – pl. a pesti céhekrevonatkozóan 1646 szerepel 1746 helyett – még más magyar szórványadatokban isvisszaköszön. Egy-egy mondattal tér ki csak a magyar compactorcéhekre, de soksegítséget ad az európai képbe való behelyezéshez, összehasonlításhoz és így áttételesena rendelkezésünkre álló anyagok értelmezéséhez, elemzéséhez.349