Tanulmányok a kézműipar történetéből

sorban, akik polgárjogot szereztek: Mathias Stulppa (1811), Carolus Fischer(1812), Fridericus Ernestus Sandvosz (1818), Francisus Drabok (1837), HepkeBertalan (1844), Roznyák György (1844) és a bécsi Hertig Ágoston (1850). dccclxiDebrecen a XVI. század közepéig nem volt jelentékenyebb város. A reformációrévén vált jelentőssé: a kálvinista egyház székhelye, s egyben a Tiszántúl szellemiéletének központja lett. A XVI. század első felében még az Enyingi Törökcsalád birtoka, 1552-ben elfoglalja a török, s ettől kezdve a hódoltsági városokéletét éli. Tulajdonképpen az erdélyi fejedelmek alá tartozott, de adót fizetett atöröknek is. Mindenfelé adózott, hadseregek éléstára volt, de belső dolgaiban független,a török kulturális ügyekbe különösen nem szólt bele. A kálvinista egyházfenntartotta főiskoláját és a város nyomdáját a legnehezebb századokban is.A debreceni nyomdát Huszár Gál alapította 1561-ben, aki tudós, pap, hitvitázóés nyomdász volt egy személyben. A nyomtatást Hoffhaltertől tanulta Bécsben, akirövid ideig később maga is debreceni nyomdász volt. A debreceni nyomda a mainapig működik, s nagy szerepe volt abban, hogy Debrecen szellemi téren jelentősközponttá vált. A könyvnyomda mellett hamarosan találunk könyvkötőt is, akitazonban név szerint nem ismerünk. 1630-tól ismerjük Fodorik Menyhértcompactor nevét, aki megállapodik a várossal a könyvek kötését illetően. dccclxii1635-ben a város a nyomdát rábízza. A szerződés 4. pontjában azonban kikötik:,,Az Varas könyueit kivaltkeppen az Templomba való enekes Gradualekat, ujonnan,az mikor kivantatik, az Varas Protocolumaval eietemben, be keötni és allatni tartozik.”dccclxiiiA XVII. század második felében ismét könyvkötő lesz a város nyomdásza,1681. augusztus 6-án Töltési István compactort a város Belgiumba küldi a betűöntésés a betűmetszés megtanulására. dccclxiv Debrecen városában 1698-ban összeírtáka lakosságot, így a könyvkötőket is. Ebben az összeírásban szerepel egy ötödikcompactor is Mátyás Deák néven. Tudjuk róla, hogy a Péterfia utcában lakott CsikiGáborral együtt, de a céhiratokban már nem szerepel, további sorsa ismeretlen.dccclxvIsmerjük még egy debreceni könyvkötő, Viszth Mihály nevét is. Valószínű,hogy a céhhez tartozott, feltehetően éppen ebben az évben halt meg, amire abbólkövetkeztethetünk, hogy ebből az évből maradt fenn könyveinek jegyzéke. Feltehetőaz is, hogy rokona a kassai Wissth Gáspárnak, s nagyon valószínű, hogy éppenezért másoltatták a kassaiak céhszabályzatát.1705-ben öt könyvkötőmester dolgozott Debrecenben. Közülük négy, Siri Gábor,Dévai Sámuel, Dévai Mihály és Siri Márton Kassáról hozták el a céhszabályokat.A 25 kassai cikkelyt az ottani városi tanácsnál pontosan lemásoltatták és hitelesítették.Ez a privilégium a debreceni Református Főiskola Könyvtárában fennmaradt.A cikkelyek utáni záradékban a kassaiak kikötik, hogy a debreceniek nekikfiliálisak. A régi szokás létezését bizonyítja ez is, azáltal, hogy a nagyobb létszámúdebreceni alakuló céh lemásoltatja a privilégiumot, a kisebb létszámú – s alig néhányévvel korábban alakult – céhnek már filiálisa lett, pontosabban, azt szerettékvolna elérni.358