Tanulmányok a kézműipar történetéből

kulturális rendezvényeknek, a bérbeadásából származó bevételek a testület pénzkészletétgyarapították.Az ,,Iparostanonc-fiú Iskola”Az ipartestülethez kapcsolódó intézményekMár az 1870-es évektől Gyula ipari tanfolyamok szervezésével igyekezettbiztosítani a városi iparosság utánpótlásának szakszerű képzését. Az igazi lehetőségetazonban az ipari oktatás beindítására a vallás- és közoktatásügyi miniszter23439/1882. évi rendelete biztosította, amiben az iparostanonc iskolák működésétés a képzés felügyeletét írta elő a város számára. 1883-ban megalakították az,,Iparostanonc-fiú Iskolát”, melynek elhelyezését a régi polgári fiúiskola épületébenoldották meg. Önálló épületrészt csak 1930-ban kapott, ahol jól felszerelt tantermeibenvalóban színvonalas képzést biztosíthatott a jövő iparosainak. Az iskolaműködtetésének anyagi feltételeit a város és az ipartestület (korábban ipartársulatok)közösen fedezték. Az iskolába való felvétel feltétele 4 elemi osztály elvégzésevolt. Az iskolába járó tanulók iskolalátogatása kötelező volt. Az iskolalátogatásbetartásának ellenőrzését, valamint a tanoncok szerződtetését és szakmai vizsgáztatását(1932-től szakbizottságok által) az ipartestület végezte. A tanoncképzést segítettéka testület és az iskola által szervezett tanoncmunka-kiállítások.A tanoncok számának kimutatása, az egyes iparágak fejlődése és hanyatlásaGyulán az 1882–1933. között született (*) és kihalt () iparágak feltüntetésévelAz iparág neve 1882–18831907–19081913–19141922–19231932–1933aranyozó (*) – – 6 – 1asztalos 12 57 58 53 8ács 34 6 8 16 2bádogos 4 4 7 12 5borbély 1 5 20 7 21női borbély (*) 0 0 0 0 1cipész 5 33 57 56 15cukrász 0 1 0 0 0csizmadia 42 34 65 92 4esztergályos 1 2 3 1 0fazekas () 0 1 0 0 0fegyvermíves 0 0 0 0 1fényképész 0 1 2 1 0fésűs 1 1 0 0 0fogműves (*) 0 0 0 1 1gépész 0 3 0 0 0gumijavító (*) 0 0 0 0 1hentes 0 7 12 15 18254