Tanulmányok a kézműipar történetéből

mlxviiA budai mézeskalácsos céhben 1769-ben szabadult fel Gabriel Krautwachsel-nél egyJohann Hartl nevű inas, helynév nélkül (talán megfontolandó, hogy kilenc év múlvaugyanennél a mesternél Jakob Wunderlich szabadult fel és a Wunderlich család soktagja Eszéken volt mézeskalácsos). 1797-ben egy szentmiklósi (?) mesternél szabadultfel Mathias Hartl mézeskalácsos inas. Időben közelebbi az a Joseph Hartel, Hardlvagy Hartl nevű mézeskalácsos, aki a budai céhjegyzőkönyvek szerint Eszéken tevékenykedett,1804-ből, 1813-ból, 1819-ből, 1823-ból és 1830-ból van bejegyzés inasafelszabadításáról; egy másik hasonló nevű, Paul Hartl 1834-ben Székesfehérváron tüntfel. BFL V.I.3. További kutatást igényelne, hogy mennyiben számított ekkor rokonszakmánaka pék ill. fehérsütő vagy zsemlyesütő, volt-e átjárás e mesterségek között:a “Weissbäcker”-ek 1699-1855 között vezetett jegyzőkönyvében már 1701-ben olvashatóegy bizonyos Michael Hartl neve, valamint 1712-ből és 1783-ból két vidéki mestervezetékneve (Rosenberger, Teisl). BML IX. 17. Vö. a 105. és 111. sz. jegyzetekkel.mlxviii Nem tudni, ugyanerről a Hartl Ferencről van-e szó, amikor a korábban szappanfőzőházaként ismert Ferencesek utcája 5. sz. ház Hartl Ferenc házaként szerepel 1867 és1882 között; 1885-ben ugyanez Hartl Ferencné Wagner Marié. MADAS 1978. 594.mlxix Hofmaister, Hofmeister formában Bátaszéken, Németbólyban és Baranyabánban ismegjelentek ilyen nevű mézeskalácsos mesterek – bővebbet róluk a pécsi céh vidékimestereinél, ld. a 110., 115. és 118. sz. jegyzeteket.mlxxA vándorkönyvekre a dolgozat végén még viszatérünk. Ld. a 120. sz. jegyzetet is.Jelentőségükről: RÓZSA 1992.mlxximlxxiiBML 1003.a. Polgármesteri iratok 838/1840.MADAS 1978. 230-231. 1850 és 1885 között Nagy Gyula, majd özvegy Nagynétulajdona volt a Kispiac (Jókai tér) 9. sz háza. Vö. a 3. sz. melléklettel.mlxxiii BML 1003.a. Polgármesteri iratok 777/1840.mlxxiv Mivel az inasok esetében a nevüket nem írtam ki, s a feldolgozás folyamán a táblázatbaa beszegődtetett, illetve felszabadított inasok száma került csak, előfordult, hogytöbb inas szerepelt az egyik vagy a másik kategóriában, általában a többet vettem figyelembe,innen az inasok körülbelüli száma. Az azonban nem kerülte, nem is kerülhetteel figyelmemet, amikor olyan inas neve bukkant fel, akit később ugyanebbe acéhbe mesterként felvettek: a 16 pécsi mester közül hét volt ilyen, a vidéki mesterekközül 28; ez a szám még egyes esetekben tovább növelhető a budai céh jegyzőkönyveinekadatai alapján. Ld. a 2. sz. melléklet jelzéseit ill. magyarázatát.mlxxv Ld. a 60. és 61. sz. jegyzetet.mlxxvi A korai említések még többnyire helynév nélküliek; kivételes, hogy megtudjuk az1728-ban felszabaduló Mathias Tschick inasról, hogy pesti; 1742-ben ugyancsak egyMathias Tschick lesz pesti mézeskalácsos mester, és az 1809-ben inast felszabadítóJoseph Tsick (sic) mesterről említik, hogy budai volt. BFL IX.3.mlxxviiNevük David és Davith formában 1756-ban, 1809-ben és 1815-ben fordult elő.BFL IX.3.mlxxviiiA budai céh jegyzőkönyveiben inasként 1782-ben (hely nélkül), majd 1790-ben,1799-ben, 1806-ban Kecskemét említésével szerepel Schick mester. BFL IX.3.WEINER 1981, 28. szerint Sik József a 19. sz. elején Kecskemétről költözött Pestre; acsaládnak talán egy másik tagjánál a pécsi Franz Karch vándor mesterlegény korában,1854-55-ben majdnem egy évig dolgozott BML IX. 11.7. Ld. a 122. sz. jegyzetet is.418