Tanulmányok a kézműipar történetéből

cccixNAGY Gyula, 1964. 41.cccxErre enged következetni, egy 1469-es adat. Eszerint Beckensloer János, Eger németszármazású püspöke Hunyadi Mátyás boroszlói tartózkodásakor, mint a kíséret tagjaegy negyed akó búzasert, egy pincetokra való, görög módra készült ún. Malváziásaszúbort, s ugyanennyi hegyaljai bort kapott. – BEVILAQUA BORSODI Béla, 1931.II. 591–592.cccxiSOÓS Imre, 1975. 347.cccxiiHML. XII-3/a/11. Liber 11. pag. 396.cccxiiiHML. XII-3/a/11. Liber 11. pag. 419.cccxivE. KOVÁCS Péter, 1992. 64., 168-169., 173., 332.cccxvCSIFFÁRY Gergely, 1996. 175.cccxviCSIFFÁRY Gergely, 1996. 175.cccxviiBOGDÁN Imre, 1973. 316.cccxviiiA jelenkori Heves megye területén valaha létesült serházakat tartalmazza a következőtáblázat, amely megyehatárok 1950-ben rögzültek.cccxixA táblázatban szereplő betűrövidítések: E., V., Ö., K., P., az egyházi uradalmi, avilági uradalmi, az önkormányzati a kincstári, valamint a polgári tulajdonosok megjelöléséreszolgálnak. Ott, ahol a létesítő ismeretlen egy? található. A táblázat adataitCSIFFÁRY G., 1996. 324., vettük át, kivéve azt az egy *-gal jelölt települést, amelyneka serháza a legfrissebb kutatások eredményeként vált ismertté.cccxxA serház 1703. szeptember 25-én II. Rákóczi Ferenc számára készült összeírásbanszerepel az udvarházzal, a serházzal, a hozzátartozó malommal és kocsmával. – MOL E213. Heves, 1703. IX. 25. A hevesi jószágban II. Rákóczi Ferenc utasítására összeírttermények kimutatása.cccxxiHatvanban 1746 körül Grassalkovich I. Antal építtetett uradalmi serházat. Ez azépület napjainkban Hatvanban, a Kossuth téren álló 11. számú építménnyel azonos. Azidőközben többször átépített, s átalakított egykori serfőzőház falai közt 1996-ban, a városHatvany Lajosról elnevezett múzeumát helyezték el.cccxxiiA sörfőzés hagyományos technológiájára lásd: DOBROSSY István, 1978-1979.66-72., míg a gyáripari készítés módjára: FRECSKAY János, 1879. IV. 122-130.cccxxiiiBOGDÁN Imre, 1973. 317–318. A viricsnek volt egy másik jelentése. A koratavasszal megfúrt nyírfa oldalából kifolyó nedvet nevezték így. A viricset gyógyvíznek,szépítőszernek is szívesen használták.cccxxivCSIFFÁRY Gergely, 1996. 170–171.cccxxvcccxxvicccxxviicccxxviiicccxxixFUTÓ Mihály, 1944. 72.DOBROSSY István, 1991. 75.WELLMANN Imre, 1933. 160.FRISNYÁK Sándor, 1990. 78.A nagy serfőzőházra lehet példa a tapolcai apátság mindszenti serháza. A serfőzőjövedelmezőségét jelzi, az az adat, amely szerint 1770–1780 közt ez a műhely a legszerényebbszámítások mellett évi 1000 rajnai frt-ot jövedelmezett, s a hozzátartozó kocsmapedig, amelyben évente 300 hordó bor, 400 hordó sör és 30 hordó pálinka fogyott el,évenként 2000 rajnai frt-tal gyarapította az apátságot. –DOBROSSY István, 1989. 161.– A regéci serház 1711-ben 264, 1732-ben 875, 1738-ban 896 hordó sört állított elő.Ugyanitt a söreladás tiszta haszna 1711-ben 1126, 1732-ben 1724, 1738-ban 1914 frt-ottett ki. – JÁRMAY Edit, 1930. 53–54.cccxxxCSIFFÁRY Gergely, 1996. 179–180., 193.126