Tanulmányok a kézműipar történetéből

A céhek alakulása országonként, városonként és iparáganként más-más időpontratehető. Európában a X. századtól követhető a céhek működése. A céh általánoseurópai jelenség, a feudális kori kézműipar szervezeti formája. Egyesíti azazonos szakmához tartozó kézműveseket. A városok biztosították számukra mind akülső, mind a belső védelmet. A céhek életét a céhlevél, a privilégium szabályozta,melyet vagy a városi hatóságoktól vagy az uralkodótól kaptak meg. A céh feladata:a nyersanyag és a piac biztosítása, az iparűzés jogának és a kicsiben való értékesítésneka biztosítása, a szakma oktatása, a mesterré válás feltételeinek a megszabásaés megtartása – az inas, a legény, a vándorlás, majd a remeklés szakmai és anyagifeltételeinek az ellenőrzése s a kontárok elleni harc.Magyarországon az első ismert céhlevél a kassai szűcsöké 1307-ből. dcccxvi AXV. században már közel hetvenféle mesterség található az országban, de azoknakcsak mintegy harmada alakított céhszervezetet. dcccxvii A városi kézművesek között aszervezkedés igénye az ipari fejlődés egy adott szintjén szükségszerűen jelentkezik,mert az egyre növekvő versennyel szemben csak egy kiváltságokkal megerősítettérdekvédelmi szervezet keretei között védekezhettek. Először természetesen a közszükségletiiparágakban történt meg a szerveződés, s csak jelentős késéssel jelentekmeg Európa-szerte, majd Magyarországon is pl. a könyvkötőcéhek.Az első időszakban a céhek elősegítik az ipar fejlődését: gondos, szakszerűmunkát írnak elő, s ellenőrzik is azt. A szervezet biztosítja az utánpótlást, az inasokatés mesterlegényeket megtanítják iparuk minden fogására. A céhkeretek megmerevedésévelazonban már a XV–XVI. század fordulója körül találkozunk. Egyreerőteljesebb lesz a harc a kontárokkal, egyre nehezebb lesz bejutni a mesterek közé.Az ipar és a kereskedelem jelentősebb fejlődése Magyarországon csak aXVIII. században indul meg. Megszűnik a hosszú török hódoltság ideje, a háromrészre szakadt Magyarországot újból egyesítik. Az 1720-as népszámlálás szerintországunkban – Erdély nélkül – 1 800 000 lakos él. dcccxviii Közülük városokbancsupán 128 000 ember lakik, az összlakosságnak 7%-a, akiknek száma a századvégére megtöbbszöröződik. A törököktől felszabadult városokban is kialakul aziparosélet, megalakulnak a céhek, mint az az eddigi szabad királyi városokban volt.1787-re 38 szabad királyi város van Magyarországon 269 655 lakossal dcccxix , akikközül 1771-ben 30 921 az iparos. Ebből 13 934 a mester, 12 316 a legény és 4671az inas. dcccxxAz első ismert európai könyvkötőcéh a párizsi, majd ezt követte az 1533-banalakult augsburgi. A XVI. század folyamán összesen 14 német könyvkötőcéh alakult,ezek közül a legjelentősebbek: Wittenberg (1534), Lipcse (1544), Hamburg(1559), Drezda (1564), Nürnberg (1573), Rostock (1577), München (1596). dcccxxiSzintén a XVI. századi a bécsi céh (1549). dcccxxii A berlini könyvkötőcéh 1603-banalakult, dcccxxiii s a XVII. század folyamán összesen 26 könyvkötő-, illetve könyvkötőketis foglalkoztató vegyes céh alakult német területen. dcccxxivAz, hogy a könyvkötőcéhek más céhekhez viszonyítva később alakultak,egyrészt azzal magyarázható, hogy az nem elemi szükségletet kielégítő iparág,másrészt pedig azzal, hogy ez az iparág szoros összefüggésben van a szellemi, a350