Tanulmányok a kézműipar történetéből

emlékezet 6-8 mm-es kötélről beszél. ccclxxxiv A szőrből készült ára a limitációkbanháromszorosa folyóméterenként a kenderkötélének.A különféle béklyó, “békó” és nyűg típusokról olvashatunk a Néprajzi Lexikonbanés rögzíthetjük azokat vizuálisan is. ccclxxxv Lószőrből, kenderből, vagy alószőr és kenderkóc (csepü) keverékből készítették. Kezdetben a kötélgyártók iskelevéznek (másutt kelevésznek) nevezték. (6. kép)A kötélkengyellel (7. kép) a gyakorlatban én sem találkoztam, bár családomrévén beszülettem a köteles mesterségbe. Az általam ismert árszabásokban semtalálkoztam kötélkengyellel.A különféle mezőgazdasági zsinórféleségeknek nincs sajátos formájuk, végben,matringban, gombolyagban vásárolhatók éppen úgy, mint a kötélvégek, amelyeknéla rudalókötél a kútkötél és a hordóleeresztő kötél, vagy a sokszor emlegetettharangkötél, illetve más emelő és feszítőkötelek. Átmérőjükben (vastagságukban)különböznek. Hosszúságuk is lehet jellemző, de többnyire inkább hasonlóanváltozó! Meghatározott, egyedi árujellegük csak a mezőgazdasági köteleknek van.Jelentőségük az 1900-as évek óta némi hullámzást mutatva egyre csökken. 1900körül 2500 kisiparos gyártott főleg vásárokra mezőgazdasági köteleket, ma legfeljebb60-70-en élnek ebből a szakmából. A vásárokon, heti piacokon, itt-ott, a határoninnen és túl van még kötélárusító sátor vagy elárusító hely.A kötélgyártásnak ezt a területét, a mezőgazdasági kötéláruk gyártását, egyrejobban kiszorítják a mezőgazdaság gépesítése során kialakult technológiák. Aholmegmaradt még a használatuk, ott is a formák egyszerűsödnek éskommerciálódnak.JEGYZETEKccclxviiGyőriványi Sándor: Az áruismeret tanítás módszertana. Tankönyvkiadó Bp. 1983.129. o. előtte a tárgykört érintő cikkek: Gondolatok az áruismeret szakmódszertanához.= Szakoktatási Szemle 1978/2; A szakmai képzés jelenlegi helyzete című gyűjteményeskötetben Bp. 1978: Néhány gondolat módszertanához.ccclxviiiKirály Sándor: Az árutan fejlődéstörténete MKKE. 1977. Tankönyvkiadó. KirálySándor áruismeret helyett az árutan elnevezést használja, abból kiindulva, hogy itt nemismeret-halmazról, hanem tanról van szó. 54. o.ccclxixZimányi Alajos: Az áruismeret tanításának korszerű szemlélete. TankönyvkiadóBp. 1980., 1461.ccclxxHajnal István és Győriványi Sándor illegális tudományos kapcsolatáról, Hajnalelemzéséről az Új Pedagógiai Szemle 1996. októberi számának 94. oldalán, majd 1997-ben a Fejezetek a magyar szakképzés évezredes múltjából különlenyomat I. részében isszó esik, bemutatva, hogy élt a történettudomány az egypárt rendszer időszakában,1951-ben is.ccclxxiMezőgazdasági Lexikon 11. k. 618. l.MNOSZ 3238-54. Simor Pál: Kötél- és zsineggyártás című könyve 196. oldalán.Műszaki könyvkiadó. 1955.ccclxxii148