Tanulmányok a kézműipar történetéből

Megállapítja, hogy az okok sohasem magukban jelentkeznek, hanem egymássalszoros összefüggésben.Részletesen bemutatja, hogyan próbáltak a céhek is védekezni az elszegényedésellen. Különféle privilégiumokkal próbálták védeni tagjaikat a gyárak konkurenciájától,az idegen áruk versenyétől. Segélyegyleteket hoztak létre a személyestragédiák csökkentése érdekében, de megnyugtatóan nem tudták a helyzetetmegoldani.Rózsa MiklósA PESTI CUKRÁSZOK JÖVEDELMI ÉS VAGYONI VISZONYAI A XIX. SZÁZADELSŐ FELÉBENElőadó a XVIII. századi budai és pesti cukrászok gazdaságban és társadalombanelfoglalt helyének, és ezen belül jövedelmi és vagyoni helyzetének az1986-ban volt III. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpozium elé tárása után aXIX. század első fele budai cukrászainak jövedelmi és vagyoni helyzetét mutattabe a IV. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpoziumon. Német nyelvű előadásaimegtalálhatók a két szimpozium előadásait tartalmazó kötetekben.A XIX. század első fele pesti cukrászai jövedelmi és vagyoni helyzeténekvizsgálatához hiányzanak a pesti városi adóigazgatás összeírásai, adókirovási ésadóbeszedési nyilvántartásai. Ezért elsősorban végrendeletekre, hagyatéki és csődleltárakrakellett támaszkodni. A több irányú levéltári kutatás során nyert adatokeltérő előfordulása és fajtája határozta meg a végzett vizsgálat eredményei bemutatásánakmódszerét.Előadó a XIX. század első fele pesti cukrászai közül azokat sorba véve, akikjövedelmére némi következtetést engedő és vagyoni adottságaikról tudósító különbözőeredetű levéltári adatok maradtak fenn, részletesen mutatja be e cukrászokjövedelmi és vagyoni helyzetének alakulását. Teszi ezt annak jegyében, hogy acukrászok együttessége alapján történő általánosítások takarva hagyják azokat azegyedi vonatkozású részadatokat, amelyek ismerete szükséges egy-egy cukrászjövedelmi és vagyoni helyzetéről megfelelő kép kialakításához.Az ismertetésre kerülő adatok a következőképpen foglalhatók össze. A tárgyaltcukrászok vagyonának nagyobb részét boltjukbeli áruik képviselik. Ez azátlagos, esetleg ennél alacsonyabb jövedelemszerzésre, kisebb értékű üzemi beruházásokés költségráfordítás lehetőségére, szerényen berendezett lakásra és szerényebbéletvitelre enged következtetni. A cukrászok kisebb részének a társaikévalszemben kiemelkedő jövedelme, ebből kifolyólag tekintélyes összegű forgóeszközállománya,a napi élettel járó szükségletet, de igényeket is magasabb szinten lehetővétevő és ingatlanokban is megvalósult vagyona volt.A cukrászok jövedelmi és vagyoni helyzetét alapvetően az határozta meg,hogy termékeik előállítása, értékesítése és fogyasztása miként jelentkezett a tevékenységüketkondicionáló tényezőkben, folyamatokban és viszonylatokban, ame-463