Tanulmányok a kézműipar történetéből

an szántóföld volt. cxciv A megvalósításról már nem esik szó. Sőt két évvel későbbis csak a tervekben szerepel egy kísérleti állomás felállítása. cxcv Az ok egyszerű:egy amerikai szőlőtelep létrehozása igen költséges mulatság. A korabeli számításokszerint cxcvi egy holdnyi területre kb. 12000 szőlővesszőt kell ültetni, amely ára aszállítási költségekkel és a munkadíjjal együtt optimális esetben 180 forint. A vadszőlővesszőt európai fajokkal kell beojtani, melynek költsége 240 forint. Hat évimunka után lesz a szőlő termő, s ez évi 60 forinttal számolva 360 forintot tesz ki.Egy kat. hold esetében 780 forint és hat év munka szükséges ahhoz, hogy a szőlőhasznot hajtson. Csak komoly beruházással lehetett volna újratelepíteni a szőlőket.1891-ben határozatot hozott a város 5398 négyszögölnyi területen egy amerikaiszőlőtelep felállításáról. cxcvii 1895-ben pedig – az 1894. évi XII. törvénycikk utasításánakmegfelelően – öt hegyközség alakult Vácott. cxcviii A szőlőtermesztés azonbannem tudta visszanyerni a filoxéra előtti jelentőségét. A XX. század első felébenmindössze 536 kat. h-on termesztettek szőlőt. cxcixNem talált követőkre az a törekvés sem, mely szerint a mezőgazdaságbólélők problémáját a háziipar fejlesztésével oldanák meg. cc A néptanítók feladata lettvolna az érdeklődés felkeltése, s a különböző háziipari tevékenységek – kosárfonás,fafaragás, szövés, méhészet – megismertetése. Az ötlet kitalálói szerint, ha acsaládtagok ilyen kiegészítő tevékenységet folytatnak, segítségére lehetnek a gazdálkodónak,ha a földjét elpusztítaná a filoxéra. Bár a háziiparról lelkesen írt a helyisajtó is, hatása nem volt jelentős, s nem oldotta meg a problémát.A munkanélküliek sem a mezőgazdaságban, sem a kézműiparban nem találtakmunkát. A munkaerő-felesleget leginkább az iparvállalatok szívhatták volnafel. Amint azt a helyi sajtóban is panaszolták: ,,... gyárunk egy sincs, mely némilegkárpótolná a munkáshiányt. A szegény embernek itt vidéken nem akad úgyszólvánsemmi említésre méltó keresetforrása”. cci Az 1880-as években a városban működőgyárakban ccii összesen kb. 170–180 munkás dolgozott. cciii A város vezetése nagyarányúiparosítással igyekezett megoldani a munkanélküliség okozta problémákat.A város kereskedelmi szerepét elsorvasztó földrajzi körülmények felértékelődtek.A gyáralapítás szempontjából nagyon kedvezővé vált a főváros közelsége, s a jóközlekedési feltételek. A városi tanács, hasonlóan az országos tendenciákhoz,(pót)adókedvezményt, s ingyentelket, ingyen építőanyagot ajánlott az ide települniszándékozó gyáraknak. A törekvéseket siker koronázta. 1889. november 1-jén nyitottákmeg az Első Magyar Kötőszövő Gyárat. A gyár részvénytársasági formábanműködött. A korában nagyon korszerűnek mondható gyár már a megnyitáskor is250–300 munkást foglalkoztatott cciv , tehát egymaga jóval többet, mint a többi működőgyár összesen. Két évvel később kezdte meg – szintén részvénytársasági formában– működését a Váci Hengermalom, majd 1894-ben a Váci HorganyhengerműRt. ccvA nagyarányú iparosítás következtében az iparban és a kereskedelembenfoglalkoztatottak száma megnőtt. Az 1891-es népszámlálás szerint 2612-en találtakmunkát az iparban és a kereskedelemben. ccvi Míg az önálló iparosok száma az1870-es évek elején meghaladta a gyárakban dolgozókét, s a kisipari jelleg volt adöntő, addig a századfordulóra ez megváltozott. A kisiparban foglalkoztatottak61