Tanulmányok a kézműipar történetéből

Kérdés, hogy egy megfelelő gazda-leltár(a) hogyan és hány féleképpen szolgáltathatadatot a vizsgált iparok és a paraszti gazdaság viszonyára. Szolgáltathathárom megközelítésben is. Nézzük ezeket sorba!Ehhez érdemes megnézni az eddig feltárt leltárakból a legmódosabb gazdálkodó,Futó Kovács Mátyás inventáriumát és Haláleset Fölvétele dokumentumát.(Ny. sz. 285/1855.)A H.F. az örökösök között jelzi elhalt lánya 3 fiának életkorát, foglalkozásátés tartózkodási helyét. Legidősebb fiú, Csányi Pál 27 évesen kovácslegénykéntKolozsvárott vándorol, a legfiatalabb fiú, Csányi István "bognár inas 15 éves hollétenem tudatik". (A középső fiú, János 25 éves szabólegény szintén Kolozsvárottvándorol.) A háromból két fiú a paraszti gazdasághoz legközelebb álló szakmákatválasztotta. Apjuk szintén iparos lehetett.A fiúk az anyai nagyszülő tekintélyes vagyonából jussukat megkapva – csakabból – tudtak házat venni, műhelyt állítani. Az inventáriumhoz csatolt iratokbólmegtudjuk, hogy a legfiatalabb unoka – ahogy már szóba került – 1500 forintotörökölt. Ebből az összegből – ahogy erről már történt említés – házat lehetett venniés műhelyt lehetett állítani. Így is történhetett, mert az 1889-es jegyzékben 70.sorszámon Csányi István kerékgyártó szerepel. (A Csányi név Csongrádon nemelterjedt, biztosak lehetünk abban, hogy a két forrásban szereplő azonos név ésfoglalkozás azonos személyt takar.)Második megközelítésben az inventárium Tartozási állapota szolgáltat adatokat.Ebből a rovatból kiderül, hogy az elhunyt 2 kereskedőnek és 4 iparosnaktartozik. A tartozás összege egy kisebb ház árát (888 forint) teszi ki, de vagyonáhozképest jelentéktelen összeg. A négy iparos közül az egyik Tari Illés kovács. (Amásik három 1 építőmester, 1 pintér és 1 szűrszabó.) Egy ilyen gazdálkodó már aXIX. század közepén is (a XX. században is érvényben maradt szokás szerint) egyévben egyszer vagy kétszer, aratás, cséplés után vagy újévkor számol(hatot)t elkovácsával. A március 1-jén felvett leltárban az újkor vagy újévkor megkezdettszolgáltatás értékét, elszámolását rögzíthették 49 forint 52 krajcár értékben.Futó Kovács Mátyás kapcsolata a vizsgált iparokkal kettős. Egyik részrőlleszármazottai között ilyen mesterséget tanulók voltak, illetve ezen ipar képviselőjével(kováccsal) állt munkakapcsolatban.Harmadik megközelítésben a tárgyalt leltárt alapul vettük a korabeli kovácsés bognár munkájának, termékeinek rekonstruálásához. Az eddig feltárt inventáriumokközül Futó Kovács Mátyásé tartalmazza a legnagyobb ingó és ingatlan vagyont,melynek értéke 48.430 forint. A kor színvonalán legteljesebb csongráditárgy- és ingatlan együttes ebben az inventáriumban található. Ebből sorra lehetvenni a két tárgyalt szakma művelőinek a paraszti gazdaság számára készített termékeit.Ehhez segítségül hívtam két adatközlőt. Egyik Fekete László (sz. 1920.), akia nagyszülők által vezetett, várostól távoli tanyán nőtt fel, a kovácsmesterséget időscsongrádi iparosoktól tanulta. A másik adatközlő a szülei gazdaságát öröklő, ezermesterközépparaszt gazda, Atkári György lánya, Csépai Jánosné, Atkári Anna (sz.1924.). Az adatközlők családjában a tárgyak, berendezések megőrzése, azok szár-71