Tanulmányok a kézműipar történetéből

vetkezők voltak, F. Cz. M., vagyis főcéhmester Szlávik Farkas, Al. Cz. M.,alcéhmester Szőke Illés és Cz. J., céhjegyző Gyeorgyiades Károly. Az aláírásbólnem derül ki, hogy a 3 mester közül ki kovács, ki bognár.Következő kérdés, a vándorkönyv adatait hogyan egészítik ki más források,elsőként például a 29 évvel későbbi, az 1889-ben készült iparosjegyzék. Az iparosoknaka céhek eltörlése utáni újjászerveződését dokumentáló listában 167. sorszámonszereplő ifj. Hernger Gábor kerékgyártó a 29 évvel korábban a vándorkönyvbebejegyzett Hernger Gábor fia lehetett, aki apja mesterségét folytatta. A137. sorszámon bejegyzett Hernger Sándor kerékgyártó közeli rokon lehetett. Acsalád a XIX. század elején kerülhetett Csongrádra. Az apa, Hernger Gábor 1856-ban már Csongrádon van. Neve és foglalkozása Imre István nevű szolgája irataibanannak halálakor szerepel (Imre István iratai ny. sz. 102/1856.)A vándorkönyvben céhjegyzőként olvasható Gyeorgyiades Károly nevét az1889-es jegyzékben 147-es sorszámon kovácsként találtam meg. A vándorkönyvfőcéhmester aláírója Szlávik Farkas. A listán 198. sorszámon Szlávik József kovácsnevét találtam azonos vezetéknévvel. A két Szlávik kapcsolatát, Szlávik Farkasfoglalkozását, Gyeorgyiades Károly személyének azonosságát kiegészítő adatokkalkell még bizonyítani.Egy családrekonstrukciós vizsgálat adatai, eredményei alapján ccxix a következőkérdést úgy vethetjük fel, hogy szintén a tárgyalt vándorkönyvet aláíró SzőkeIllés alcéhmester családjának egymás követő generációiban a vizsgált foglalkozások,bognár és kovács hogyan vannak jelen. Szőke Illés azonosítható Szőke Sebestyén1823-ban született fiával. Az apa. Sz. S. az 1828-as összeírásban házas zsellérként,egyben kerékgyártóként szerepel. A fiú, Illés (1823-1903.) szintén kerékgyártóés céhe tisztségviselő tagja 1860-ban. Ezt vagy más céhbeli tisztséget hoszszabbideig betölthetett. 1873-1895 között városi képviselő volt. 7 gyermeke született.Három fia közül kettő iparos lett. Gyula (1854-1877) kovácsnak tanult, fiatalon,nős családtalan emberként halt meg. Ferenc (1856-1929) bognár lett. SzőkeFerencet megtaláljuk az 1889-ben készült iparos összeírásban. Tehát a céhek föloszlatásaután szerveződő mesterek közé felvetette magát. 1890-ben tagja az Ipartestületnek.1893-ban ennek elnöke lett. 1897-ben újjáválasztása után lemondott. Aközéleti feladatok, problémák az ipar gyakorlásától, inasok nevelésétől vonták el.Jelentős anyagi veszteségei is lettek. Majd 4 évi elnökség után a mindennapi kerékgyártómunkát választotta. Ferenc fiai közül István és Ferenc apja foglalkozásátkövette, Illés kovácsnak tanult. (Egy fia sikeres kereskedő lett Pesten, de ez máregy másik témához tartozó adat lehet.) Istvánról többet nem tudunk. Illés Tömörkényrenősült.A családnak utolsóként a bognármesterséget tanult, életét Csongrádon leélőtagja, ifj. Szőke Ferenc (1887-1960) az első világháború után az ipar művelésétföladta. A Kisrétben gazdálkodott, ott is lakott. Ezzel a család kapcsolata a kétvizsgált mesterséggel megszakadt.A Szőke Sebestyén őstől származtatható, csongrádi Szőke családban a bognármesterségapáról fiúra 4 generáción keresztül hagyományozódott a XIX. századfolyamán. Összefoglalva ennek képviselői: Szőke Sebestyén, Szőke Illés (1823-73