Tanulmányok a kézműipar történetéből

JEGYZETEKccclxxxviccclxxxviiccclxxxviiiccclxxxixcccxccccxciJUHÁSZ Antal, 1991. b. 160–161.BOGDÁN István, 1973. 185-186.JUHÁSZ Antal, 1991. b. 160.OLASZ Ernő, 1961–1962. 2.ENDREI Walter, 1994. 441.“… Scenholm felé vezető Soba úton, addig a helyig, amely jobbra fordul tudniillikaz Egur [Eger] nevű folyócskánál; innen a Geru malomig megy, attól pedig ennek aGerunak a vizéig… Ugyanott, a Fonsol Fenerie pusztánál egy malmot adott nekem molnárralegyütt a fejedelem, amely malmot Bubach-nak hívnak, én pedig ezt is a monostornakadom.” – A százdi alapítólevél, 1986. 8.cccxciiA Zemplén megyei Mogyoróskán Kosetzki József 1969-ben próbaőrlést végzettegy jó állapotú, fa alkotórészekkel rendelkező kézimalommal. A kísérlet során egy literkukoricát 8-10 perc alatt, egy liter búzát és árpát 9-11 perc alatt darált meg. –SELMECZI KOVÁCS Attila, 1993. 10.cccxciiiA hazai oklevelekben elsőként felülcsapó vízimalomról 1277-ben, kallómalomról(gubacsapó, posztóverő, ványoló) 1340-ben, érctörő malomról 1367-ben, deszkát fűrészelőmalomról 1423-ban, papírmalomról 1530-ban olvashatunk. 1570-ben a hazaimalmok első ízben alkalmaznak szitát, amely a lisztet elválasztja a korpától. Az őrlésiarány 1579-es adat szerint: 76% liszt, 23% korpa és 2% elporlás.cccxcivHUNFALVY János, 1874. 102.cccxcvcccxcvicccxcviicccxcviiicccxcixcdHUNFALVY János, 1874. 103.A XVI. században háztartásonként egy kézimalom meglétével számolhatunk.HÁLA József, 1985. 586.KÓS Károly, 1980. 303.FÜLÖP József, 1984. 70.A település neve a szláv Žbrny = malomkő és šekati = vág jelentésű szavak összetétele.– GYÖRFFY György, 1987. 264.cdiVÁLYI András, 1799. III. 661.; FÉNYES Elek, 1851. IV. 335.; Újabb kori ismeretektára, 1855. VI. 360.cdiiSZAMOTA István, 1891. 396.cdiii SCHAFARZIK Ferenc, 1904. 48.cdivGYÖRFFY György, 1987. 42.cdvTÓTH Sándor, 1910. 381.cdviVÁLYI András, 1796. I. 376.cdviiCsarnó-eleji (Egerbocs), Csarnó-apáca, Csarnó-delelő, Csarnó-farok, Csarnóoldal (Mikófalva) – Heves megye földrajzi nevei, 1970. 65., 74. – Csarnóca határnevetismerünk Szúcs határát ábrázoló XIX. századi térképeken. – FEKETE Péter, 1989. 132.cdviiiAz egri Várhegy román kori kőbányászatáról Fodor László régész (Eger) szívesközléséből – 1998. július 27. – tudok. Segítségét és a múzeumi kőtár megtekintését ezútonis köszönöm.cdix“terra taurnicorum reginalium Olwrs vocata, cum… porcione terre, ubi lapides admolendum excidi consuenerunt” – Ny. NAGY István, 1986. 205.cdxBENKE István, 1994. 9.cdxiSZAKÁLL Sándor–WEISZBURG Tamás, 1994. 96–97.cdxiiPÉCH Antal, 1884. I. 160.182