Tanulmányok a kézműipar történetéből

Üveghutákra térve a katonatiszt jelentésében a Veszprém megyei Lohkuton(sic!) vagy Pénzeskuton levőket tekinti a legjobbaknak. Megemlíti még a Vas megyeiSchlaning üveghutáját. Ez a település Korabinszky térképén is ezen a névenszerepel, de lényegében Szalonak mezőváros volt. Üveghuta volt Zala megyében aPakánál levő hegyben, a Somogy megyei Lukafán és ugyanabban a megyébenKapposnál (sic!) fekvő Keresztúron, amely akkor volt keletkezőben.Üveghuta volt még e jelentés szerint: Jákóban, Városlődön, Urkuton ésSzentgálon, fent a Bakony hegységben, azon kívül Rátkon a Muránál, Zala megyében.A Baranya megyében levő Hosszú Hetényben, Nádasdon és Szágyon (a leírásbanSagy névírással szerepel!) említ üveghutát. A Tolna megyei Apátinál levőPalatinus huta máris tönkrement (sind bereits eingegangen) – írja. A még működőüveghuták csupán közönséges árut (ordinaira Waaren) szállítanak, teszi hozzá ajelentés végén.Az üveghuták helyeit tekintve Vályi leírásában Lókút Eszterházy birtokkéntszerepel a Bakonyban, ahol faedényeket készítettek a lakosok és friss forrásuk vizétárusították szárazság idején. Pénzeskút ennek szomszédságában volt, s itt megemlítia meglévő “üvegbányát”. Úgy tűnik, az 1810-ben kiadott leírásában a pusztákközt szereplő Pénzeskúton megemlít egy üveghutát a Bakonyban. Lókút ésPénzeskút ebben a munkában már a puszták között szerepelt, ami azt jelentette,hogy közvetlenül földesúri birtok volt. liSzalónak mezőváros Vályi munkájában még két település volt, egy mezővárosés egy falu, amelyet utóbb vontak össze. Ez nem volt egyedülálló ebben azidőben. Batthyány birtok volt, határában bányákat említ a leírás. liiA Veszprém megyei Jákóban és Szent Gálon Vályi nem említ üveghutát, azutóbbi helyen több malom és fűrészmalom működött. Városlődön és Úrkútonazonban Vályi munkájában is említik az üveghutát, igaz, Város Löd esetében ígyszerepel a szövegben: “az előbb volt jó tseh féle üveghutája is”. Lehetőség és adottságmegvolt tehát ebben a német faluban. Úrkúton viszont, amely szabad pusztavolt akkor, két üveghuta is működött – Vályi országleírása szerint. liiiA Baranya megyei településeknél nem jegyzett fel Vályi üveghutát, s a Tolnamegyei Apátinál sincs említés arról. Fényes Elek munkájában e sok településközül mindössze Hosszúhetényben jegyzett fel annyit, hogy üveggyárát megszüntették,másutt a határban legfeljebb kőfejtést említett, s erdőket. liv Az üveghuták –úgy tűnik – megszűntek.Meg kell még említenünk a Zala megyei Paka magyar falut, ahol azonbanVályi munkájában nem említ üveghutát. Ez utóbbi – feltehetően – a földesúr majorságáhoztartozott, hiszen a katonatiszt jelentésében a mellette fekvő hegységbenlevő üveghutát említi. – 1841-ben Fényes Elek műve a megye területén csupánVétyemben említ üveghutát. Vétyem a Kerka és a Mura összefolyásánál fekvő kisfalu ekkor, Esterházy birtok. lvVissza kell még térnünk a katonatiszti jelentésben említett Somogy megyeiLukafára, amelyről – szerencsére – e korra vonatkozólag közelebbi adatokkal isrendelkezünk. Ezen a településen Festetics Lajos 1798-ban bekövetkezett halálaután, özvegye létesített üveghutát. Ez az 1802. évvel jelölt térképen már szerepel.27